Négy forrás – 1. szám

TörténelemHistoryGeschichtekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Miért nem Kolumbuszról nevezték el Amerikát?Why isn’t America named after Columbus?Warum heißt Amerika nicht nach Kolumbus?

Kolumbusz haláláig azt hitte, hogy Ázsiába jutott el. A kontinens nevét két elzászi-lotaringiai tudós adta, akik soha nem jártak ott, és egy firenzei kereskedőről nevezték el, aki talán nem is tudott róla.Columbus believed until his death that he had reached Asia. The continent was named by two scholars from Alsace and Lorraine who never went there – after a Florentine merchant who may not even have known about it.Kolumbus glaubte bis zu seinem Tod, er habe Asien erreicht. Ihren Namen bekam die neue Welt von zwei Gelehrten aus dem Elsass und Lothringen, die nie dort waren – nach einem Florentiner Kaufmann, der davon womöglich nicht einmal wusste.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

1492 októberében Kolumbusz Kristóf a Bahamák egyik szigetén ért partot, és meg volt győződve róla, hogy India előtt jár. Ezért hívjuk az őslakosokat ma is indiánoknak, a Karib-szigeteket pedig Nyugat-Indiának. Négy útja során a nagy déli szárazföld partját is megjárta, de 1506-ban bekövetkezett haláláig kitartott amellett, hogy Ázsia keleti szélét érte el.In October 1492, Christopher Columbus landed on an island in the Bahamas, convinced that he was just off the coast of India. That is why the native peoples of the Americas are still called Indians, and why the Caribbean islands are known as the West Indies. On his four voyages he also sailed along the coast of the great southern landmass, yet until his death in 1506 he insisted that he had reached the eastern edge of Asia.Im Oktober 1492 ging Christoph Kolumbus auf einer Insel der Bahamas an Land – fest überzeugt, vor der Küste Indiens zu stehen. Deshalb nennen wir die Ureinwohner bis heute Indianer und die Karibischen Inseln Westindien. Auf seinen vier Reisen fuhr er auch an der Küste des großen südlichen Festlands entlang, doch bis zu seinem Tod 1506 hielt er daran fest, den Ostrand Asiens erreicht zu haben.

Ezalatt Sevillában élt egy firenzei kereskedő, Amerigo Vespucci. A firenzei Medici-család egyik ágának megbízottjaként érkezett. Hajók felszerelésével foglalkozott, a kereskedőház, amelyben dolgozott, Kolumbusz expedícióinak ellátásában is részt vett. A kilencvenes évek végén Vespucci maga is útra kelt. Biztosan részt vett egy spanyol expedícióban (1499–1500), majd egy portugálban (1501–1502), amely Brazília partjai mentén hatolt messze délre. A pontos utak száma ma is vitatott.Meanwhile, a Florentine merchant named Amerigo Vespucci was living in Seville. He had come as an agent for a branch of the Medici family. He worked in fitting out ships, and the trading house he worked for helped to supply Columbus’s expeditions. In the late 1490s Vespucci set sail himself. He certainly took part in a Spanish expedition (1499–1500) and then a Portuguese one (1501–1502), which pushed far south along the coast of Brazil. The exact number of his voyages is still debated.Zur selben Zeit lebte in Sevilla ein Florentiner Kaufmann: Amerigo Vespucci. Er war als Beauftragter eines Zweigs der Medici-Familie gekommen. Er rüstete Schiffe aus, und das Handelshaus, für das er arbeitete, belieferte auch die Expeditionen des Kolumbus. Ende der 1490er-Jahre ging Vespucci selbst auf Fahrt. Sicher ist, dass er an einer spanischen (1499–1500) und danach an einer portugiesischen Expedition (1501–1502) teilnahm, die entlang der Küste Brasiliens weit nach Süden vordrang. Wie viele Reisen er insgesamt unternahm, ist bis heute umstritten.

A fordulat egy levél. 1502–1503 körül Európa-szerte megjelent egy Mundus Novus („Újvilág”) című rövid latin írás Vespucci neve alatt. Azt állította, hogy a délen feltárt hatalmas szárazföld nem Ázsia, hanem egy addig ismeretlen világrész. Az írás népszerű olvasmány lett, több nyelven és sok kiadásban jelent meg. A történészek egy része szerint a nyomtatott Vespucci-levelek legalább részben a kiadók átírásai és kiszínezései. A kéziratban fennmaradt levelek hitelesebbnek tűnnek.The turning point was a letter. Around 1502–1503, a short Latin text called Mundus Novus (“New World”) appeared across Europe under Vespucci’s name. It claimed that the vast land explored in the south was not Asia but a part of the world nobody had known before. The text became a bestseller of its day, printed in many editions and several languages. Some historians believe that the printed Vespucci letters were at least partly rewritten and embellished by their publishers; the letters that survive in manuscript seem more reliable.Die Wende brachte ein Brief. Um 1502–1503 erschien in ganz Europa unter Vespuccis Namen ein kurzer lateinischer Text mit dem Titel Mundus Novus („Neue Welt“). Darin hieß es, das riesige Land im Süden sei nicht Asien, sondern ein bis dahin unbekannter Erdteil. Der Text wurde zum Lesestoff seiner Zeit und erschien in vielen Auflagen und mehreren Sprachen. Ein Teil der Historiker hält die gedruckten Vespucci-Briefe zumindest teilweise für Bearbeitungen und Ausschmückungen der Verleger; die handschriftlich erhaltenen Briefe gelten als glaubwürdiger.

1507-ben a lotaringiai Saint-Dié-ben egy kis tudóskör kiadott egy földrajzi bevezetőt és egy hatalmas, 12 lapból álló világtérképet. A térkép készítője Martin Waldseemüller volt. A kísérőszöveg így érvelt: Európa és Ázsia is nőről kapta a nevét, miért ne nevezhetnénk az új világrészt felfedezőjéről, Americusról? Így lett belőle America, a latin női alakkal. A névadás a kutatók többsége szerint Waldseemüller társától, Matthias Ringmanntól származik. [Feltételezés: ez valószínű, de nem bizonyított tulajdonítás.]In 1507, a small circle of scholars in Saint-Dié in Lorraine published an introduction to geography together with a huge world map printed on 12 sheets. The map was made by Martin Waldseemüller. The accompanying text argued that Europe and Asia had both been named after women, so why not name the new part of the world after its discoverer, Americus? That is how it became America, in the feminine Latin form. Most researchers credit the name to Waldseemüller’s colleague, Matthias Ringmann. [Assumption: this attribution is likely but not proven.]1507 veröffentlichte ein kleiner Gelehrtenkreis im lothringischen Saint-Dié eine Einführung in die Geographie und eine riesige Weltkarte aus 12 Blättern. Gezeichnet hatte sie Martin Waldseemüller. Der Begleittext argumentierte: Europa und Asien tragen beide Frauennamen – warum also den neuen Erdteil nicht nach seinem Entdecker Americus benennen? So entstand America, in der weiblichen lateinischen Form. Die meisten Forscher schreiben den Namen Waldseemüllers Mitstreiter Matthias Ringmann zu. [Annahme: Diese Zuschreibung ist wahrscheinlich, aber nicht bewiesen.]

1492Kolumbusz partot ér a BahamákonColumbus lands in the BahamasKolumbus landet auf den Bahamas
1499–1502Vespucci spanyol és portugál útjaVespucci’s Spanish and Portuguese voyagesVespuccis spanische und portugiesische Fahrt
1502–03Megjelenik a Mundus NovusMundus Novus is publishedMundus Novus erscheint
1506Kolumbusz halálaColumbus diesKolumbus stirbt
1507Waldseemüller térképe: „America”Waldseemüller’s map: “America”Waldseemüllers Karte: „America“
1512Vespucci halálaVespucci diesVespucci stirbt
1538Mercator: mindkét kontinensMercator: both continentsMercator: beide Kontinente
1901Előkerül az egyetlen példányThe only copy is foundDas einzige Exemplar taucht auf
2003Kongresszusi Könyvtár, 10 millió $Library of Congress, $10 millionLibrary of Congress, 10 Mio. $

1. ábra – Egy név útja, 1492–2003. Saját ábra.Figure 1 – The journey of a name, 1492–2003. Original illustration.Abb. 1 – Der Weg eines Namens, 1492–2003. Eigene Darstellung.

A térképen a név csak Dél-Amerikán szerepel. Waldseemüller később meggondolta magát, és a későbbi térképein már nem használta ezt a nevet. Akkor viszont már késő volt: a név elterjedt. Végül Gerardus Mercator 1538-as világtérképe tette általánossá, mert ezen az „America” név már az északi és a déli kontinensen is szerepelt.On the map, the name appears only on South America. Waldseemüller later changed his mind and dropped the name from his later maps. But by then it was too late: the name had caught on. It was finally Gerardus Mercator’s world map of 1538 that made it standard, because it put the name “America” on both the northern and the southern continent.Auf der Karte steht der Name nur auf Südamerika. Später überlegte es sich Waldseemüller anders und verwendete den Namen auf seinen späteren Karten nicht mehr. Doch da war es schon zu spät: Der Name hatte sich verbreitet. Endgültig durchgesetzt hat ihn Gerardus Mercators Weltkarte von 1538, auf der „America“ sowohl auf dem nördlichen als auch auf dem südlichen Kontinent steht.

A történet vége a 20. századra esett. A Waldseemüller-térkép nyomtatott példányai elvesztek. Egyes kutatók szerint ezer példányban nyomtatták, ? ez azonban becslés, nem dokumentált adat. 1901-ben egy jezsuita tanár, Josef Fischer egy kötetbe kötve rátalált az egyetlen ismert, ma is meglévő példányra a württembergi Wolfegg kastélyában. Az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára 2003-ban 10 millió dollárért vásárolta meg, és azóta „Amerika születési anyakönyvi kivonataként” emlegetik.The final chapter came in the 20th century. The printed copies of Waldseemüller’s map had been lost. Some scholars believe a thousand copies were printed – ? an estimate, not a documented figure. In 1901, a Jesuit teacher, Josef Fischer, found the only known surviving copy, bound into a volume, at Wolfegg Castle in Württemberg. The US Library of Congress bought it in 2003 for 10 million dollars, and since then it has been called “America’s birth certificate”.Das letzte Kapitel spielte im 20. Jahrhundert. Die gedruckten Exemplare der Waldseemüller-Karte waren verschollen. Einigen Forschern zufolge wurden tausend Exemplare gedruckt – ? eine Schätzung, keine belegte Zahl. 1901 entdeckte der Jesuitenlehrer Josef Fischer auf Schloss Wolfegg in Württemberg das einzige bekannte erhaltene Exemplar, eingebunden in einen Sammelband. Die Library of Congress der USA kaufte es 2003 für 10 Millionen Dollar; seitdem wird es „Amerikas Geburtsurkunde“ genannt.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„Vespucci ellopta Kolumbusz dicsőségét.” Nincs rá bizonyíték, hogy Vespucci szorgalmazta volna a névadást. Arra sincs, hogy egyáltalán tudott róla: 1512-ben halt meg Sevillában, mint a spanyol korona főnavigátora. A vádat Bartolomé de las Casas spanyol szerzetes-krónikás terjesztette el, a 19. században pedig Ralph Waldo Emerson amerikai író gúnyolta tolvajnak és sevillai savanyúság-kereskedőnek. Vespucci valódi „bűne” annyi, hogy az ő nevéhez kapcsolódó írás mondta ki elsőként nagy nyilvánosság előtt: ez új világrész.“Vespucci stole Columbus’s glory.” There is no evidence that Vespucci pushed for the name – or even that he knew about it. He died in Seville in 1512 as chief navigator (piloto mayor) of the Spanish Crown. The accusation was spread by the Spanish friar and chronicler Bartolomé de las Casas, and in the 19th century the American writer Ralph Waldo Emerson mocked him as a thief and a pickle dealer from Seville. Vespucci’s real “crime” was simply that a text linked to his name was the first to tell a wide audience: this is a new part of the world.„Vespucci hat Kolumbus den Ruhm gestohlen.“ Es gibt keinen Beleg dafür, dass Vespucci die Namensgebung betrieben – oder auch nur davon gewusst hätte. Er starb 1512 in Sevilla als oberster Steuermann (Piloto mayor) der spanischen Krone. Den Vorwurf verbreitete der spanische Ordensmann und Chronist Bartolomé de las Casas; im 19. Jahrhundert verspottete ihn der amerikanische Schriftsteller Ralph Waldo Emerson als Dieb und Händler mit Eingelegtem aus Sevilla. Vespuccis eigentliche „Schuld“: Ein Text unter seinem Namen sprach als Erster vor großem Publikum aus, dass dies ein neuer Erdteil sei.

„Kolumbusz fedezte fel Amerikát.” Az európaiak közül nem ő járt ott elsőként. A vikingek Leif Eriksson vezetésével már 1000 körül partra szálltak Új-Fundlandon, L'Anse aux Meadowsnál. Egy 2021-es vizsgálat a telepen talált, fémszerszámmal vágott fa korát pontosan 1021-re tette. Az amerikai őslakosok pedig már több mint tizenötezer éve ott éltek.“Columbus discovered America.” He was not even the first European to get there. Vikings led by Leif Erikson landed in Newfoundland, at L’Anse aux Meadows, as early as around the year 1000. A 2021 study dated wood cut with metal tools at the site to exactly 1021. And the indigenous peoples of the Americas had been living there for more than fifteen thousand years.„Kolumbus hat Amerika entdeckt.“ Nicht einmal unter den Europäern war er der Erste. Wikinger unter Leif Eriksson landeten schon um das Jahr 1000 auf Neufundland, bei L’Anse aux Meadows. Eine Studie von 2021 datierte dort gefundenes, mit Metallwerkzeug geschnittenes Holz auf genau 1021. Und die Ureinwohner Amerikas lebten dort bereits seit mehr als fünfzehntausend Jahren.

Kolumbusz nevét végül másutt őrzi az utókor: Kolumbia országnevében, az amerikai főváros Columbia körzetében (District of Columbia) és a Columbia folyó nevében.Columbus’s name lives on elsewhere: in the country of Colombia, in the District of Columbia, home of the US capital, and in the Columbia River.Kolumbus’ Name lebt anderswo weiter: im Staat Kolumbien, im District of Columbia, in dem die US-Hauptstadt liegt, und im Columbia River.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

Kolumbusz haláláig azt hitte, Ázsiában járt; az „új világrész” gondolata a Vespucci nevével megjelent levelekből terjedt el.Columbus believed until his death that he had been to Asia; the idea of a “new part of the world” spread through the letters published under Vespucci’s name.Kolumbus glaubte bis zuletzt, in Asien gewesen zu sein; die Idee eines „neuen Erdteils“ verbreitete sich durch die Briefe unter Vespuccis Namen.
A nevet 1507-ben egy lotaringiai térkép adta, eleinte csak Dél-Amerikára; Mercator 1538-ban terjesztette ki az egész kontinensre.The name came from a map made in Lorraine in 1507, at first only for South America; in 1538 Mercator extended it to the whole of the Americas.Der Name stammt von einer lothringischen Karte von 1507, zunächst nur für Südamerika; Mercator dehnte ihn 1538 auf den ganzen Doppelkontinent aus.
Az egyetlen fennmaradt példány ma Washingtonban van, és 10 millió dollárba került.The only surviving copy is now in Washington – it cost 10 million dollars.Das einzige erhaltene Exemplar liegt heute in Washington – es kostete 10 Millionen Dollar.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Ezekre a kérdésekre a források ma sem adnak biztos választ – és ez is a történet része.The sources still give no firm answer to these questions – and that, too, is part of the story.Auf diese Fragen geben die Quellen bis heute keine sichere Antwort – auch das gehört zur Geschichte.

Hány példány készült a térképből? Az ezres szám becslés; dokumentált példányszámot nem ismerünk.How many copies of the map were printed? The figure of a thousand is an estimate; no documented print run is known.Wie viele Exemplare der Karte wurden gedruckt? Die Zahl tausend ist eine Schätzung; eine belegte Auflage ist nicht bekannt.
Ki találta ki az „America” nevet? A kutatók többsége Ringmannra gondol, de a kiadvány nem nevezi meg a javaslattevőt; a tulajdonítás közvetett érveken alapul.Who came up with the name “America”? Most researchers think of Ringmann, but the publication does not say who proposed it; the attribution rests on indirect arguments.Wer erfand den Namen „America“? Die meisten Forscher denken an Ringmann, doch die Schrift nennt den Urheber nicht; die Zuschreibung beruht auf indirekten Argumenten.
Mennyire hitelesek a Vespucci-levelek? A nyomtatott változatokat a kiadók átírhatták; hogy mennyi Vespuccié és mennyi a nyomdászé, máig vita tárgya.How authentic are the Vespucci letters? Publishers may have rewritten the printed versions; how much is Vespucci’s and how much the printer’s is still debated.Wie echt sind die Vespucci-Briefe? Die Verleger könnten die gedruckten Fassungen überarbeitet haben; wie viel von Vespucci und wie viel vom Drucker stammt, ist bis heute umstritten.
Hány utat tett meg Vespucci? Kettő biztos (1499–1500, 1501–1502), a többi csak a vitatott levelekből ismert.How many voyages did Vespucci make? Two are certain (1499–1500, 1501–1502); the others are known only from the disputed letters.Wie viele Reisen unternahm Vespucci? Zwei sind sicher (1499–1500, 1501–1502); die übrigen kennt man nur aus den umstrittenen Briefen.
Tudott-e Vespucci a névadásról? Erre egyetlen forrás sem felel, sem igennel, sem nemmel.Did Vespucci know about the naming? No source answers this, either way.Wusste Vespucci von der Namensgebung? Keine Quelle beantwortet das – weder mit Ja noch mit Nein.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
partot ér, partra száll	to land, to go ashore	an Land gehen
szárazföld	landmass, mainland	das Festland
kereskedő	merchant	der Kaufmann
(hajót) felszerel	to fit out (a ship)	(ein Schiff) ausrüsten
vitatott	disputed, debated	umstritten
világrész	part of the world, continent	der Erdteil
kiszínez (történetet)	to embellish	ausschmücken
vkinek tulajdonít	to attribute to, to credit to	jemandem zuschreiben
elterjed	to catch on, to spread	sich verbreiten, sich durchsetzen
fennmaradt példány	surviving copy	das erhaltene Exemplar

ForrásokSourcesQuellen

Library of Congress (Waldseemüller-térkép, 1507; a 2003-as vásárlás) · Encyclopaedia Britannica (Amerigo Vespucci; Martin Waldseemüller) · Smithsonian Magazine (Emerson és Vespucci) · Kuitems és mtsai, Nature, 2021 (L'Anse aux Meadows, 1021).Library of Congress (Waldseemüller map, 1507; the 2003 purchase) · Encyclopaedia Britannica (Amerigo Vespucci; Martin Waldseemüller) · Smithsonian Magazine (Emerson on Vespucci) · Kuitems et al., Nature, 2021 (L’Anse aux Meadows, 1021).Library of Congress (Waldseemüller-Karte, 1507; der Ankauf 2003) · Encyclopaedia Britannica (Amerigo Vespucci; Martin Waldseemüller) · Smithsonian Magazine (Emerson über Vespucci) · Kuitems u. a., Nature, 2021 (L’Anse aux Meadows, 1021).

IrodalomLiteratureLiteraturkb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Hogyan lett a Himnuszból himnusz?How the “Hymn” became Hungary’s anthemWie der „Hymnus“ zur ungarischen Nationalhymne wurde

Kölcsey Ferenc nem himnusznak szánta a költeményét, Erkel Ferenc egy pályázatra írta hozzá a zenét, hivatalos nemzeti jelképpé pedig csak 1989-ben vált.Ferenc Kölcsey never meant his poem to be a national anthem, Ferenc Erkel wrote the music for a competition – and it became an official national symbol only in 1989.Ferenc Kölcsey schrieb sein Gedicht nicht als Nationalhymne, Ferenc Erkel vertonte es für einen Wettbewerb – und offizielles Staatssymbol wurde es erst 1989.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

1823 januárjában Szatmárcsekén, egy kis falusi kúriában egy 32 éves, félszemű, betegeskedő földbirtokos letisztázott egy verset. A kézirat alján ez állt: „Cseke, január 22. 1823.” A költő Kölcsey Ferenc volt, a vers címe Hymnus, alcíme pedig a' Magyar nép zivataros századaiból.In January 1823, in a small country manor in the village of Szatmárcseke, a 32-year-old landowner – blind in one eye and often ill – made a fair copy of a poem. At the bottom of the manuscript he wrote: “Cseke, 22 January 1823.” The poet was Ferenc Kölcsey, the poem was called Hymnus, and its subtitle read: from the stormy centuries of the Hungarian people.Im Januar 1823 schrieb in einem kleinen Landhaus im Dorf Szatmárcseke ein 32-jähriger Gutsbesitzer – auf einem Auge blind und oft kränklich – ein Gedicht ins Reine. Unter dem Manuskript stand: „Cseke, 22. Januar 1823.“ Der Dichter hieß Ferenc Kölcsey, das Gedicht Hymnus, und der Untertitel lautete: aus den stürmischen Jahrhunderten des ungarischen Volkes.

Ez az alcím a kulcs. Kölcsey úgy írta meg a költeményt, mintha az a török hódoltság vagy a 17. század megpróbáltatásai idején hangzott volna el. Imádság, nem induló. Nem győzelemről szól, hanem bűnről, büntetésről és kegyelemkérésről. [Feltételezés: a régmúltba helyezés egyik célja a cenzúra elkerülése is lehetett. Ez irodalomtörténeti értelmezés, nem dokumentált szándék.]The subtitle is the key. Kölcsey wrote the poem as if it had been spoken during the Ottoman occupation or the hardships of the 17th century. It is a prayer, not a march. It is not about victory but about sin, punishment and a plea for mercy. [Assumption: setting it in the distant past may also have been a way to avoid censorship. This is an interpretation by literary historians, not a documented intention.]Dieser Untertitel ist der Schlüssel. Kölcsey schrieb das Gedicht so, als wäre es zur Zeit der osmanischen Besetzung oder der Notzeiten des 17. Jahrhunderts erklungen. Es ist ein Gebet, kein Marsch. Es handelt nicht vom Sieg, sondern von Schuld, Strafe und der Bitte um Gnade. [Annahme: Die Verlegung in die Vergangenheit könnte auch dazu gedient haben, die Zensur zu umgehen. Das ist eine literaturhistorische Deutung, keine belegte Absicht.]

A vers először Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének 1829-es kötetében jelent meg; a kötet már 1828 végén kikerült a nyomdából. Ekkor még egy volt a sok hazafias költemény közül. Kölcsey 1838-ban meghalt, és nem érte meg, hogy a művét megzenésítsék.The poem first appeared in the 1829 volume of Aurora, a literary annual edited by Károly Kisfaludy; the volume actually came off the press at the end of 1828. At the time it was just one patriotic poem among many. Kölcsey died in 1838 and did not live to see it set to music.Erstmals gedruckt wurde das Gedicht im Band 1829 von Aurora, einem von Károly Kisfaludy herausgegebenen Jahrbuch; der Band lag schon Ende 1828 vor. Damals war es nur eines von vielen patriotischen Gedichten. Kölcsey starb 1838 und erlebte die Vertonung nicht mehr.

A fordulat 1844-ben jött. A pesti Nemzeti Színház igazgatója, Bartay András pályázatot hirdetett a vers megzenésítésére, 20 arany díjjal. Egy évvel korábban már volt egy hasonló pályázat Vörösmarty Szózatára, azt Egressy Béni nyerte meg. A Himnusz-pályázatra tizenhárom pályamű érkezett. A nyertes Erkel Ferenc lett, a színház karmestere, aki jeligeként Kölcsey Vanitatum vanitas című versének kezdősorait választotta: „Itt az írás, forgassátok / Érett ésszel, józanon.” A Himnusz zenéjét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.The turning point came in 1844. András Bartay, director of the National Theatre in Pest, announced a competition to set the poem to music, with a prize of 20 gold coins. A year earlier there had been a similar competition for Mihály Vörösmarty’s poem Szózat (“Appeal”), won by Béni Egressy. Thirteen entries arrived for the Hymn competition. The winner was Ferenc Erkel, the theatre’s conductor, whose motto was the opening lines of Kölcsey’s poem Vanitatum vanitas: “Here is the writing – turn its pages with a mature and sober mind.” Erkel’s Hymn was first performed at the National Theatre on 2 July 1844.Die Wende kam 1844. András Bartay, Direktor des Nationaltheaters in Pest, schrieb einen Wettbewerb zur Vertonung des Gedichts aus – Preis: 20 Goldmünzen. Ein Jahr zuvor hatte es einen ähnlichen Wettbewerb für Mihály Vörösmartys Gedicht Szózat („Aufruf“) gegeben; gewonnen hatte ihn Béni Egressy. Für den Hymnus gingen dreizehn Beiträge ein. Sieger wurde Ferenc Erkel, der Dirigent des Theaters; sein Kennwort waren die Anfangszeilen von Kölcseys Gedicht Vanitatum vanitas: „Hier ist die Schrift – wendet ihre Blätter mit reifem, nüchternem Verstand.“ Uraufgeführt wurde die Hymne am 2. Juli 1844 im Nationaltheater.

2. ábra – A nyolc versszakból egyet éneklünk; alatta a Himnusz útja 1823-tól 1989-ig. Saját ábra.Figure 2 – We sing one of the eight stanzas; below, the Hymn’s path from 1823 to 1989. Original illustration.Abb. 2 – Von acht Strophen wird eine gesungen; darunter der Weg der Hymne von 1823 bis 1989. Eigene Darstellung.

Innen a nép vette át. Nemzeti ünnepeken, egyházi és társasági alkalmakon énekelték, egyre gyakrabban az ünnepség zárásaként. Jogszabály nem írta elő, mégis mindenki tudta, hogy ez a magyarok éneke. A Monarchia idején a hivatalos állami himnusz a Gott erhalte volt, a magyar közönség azonban a sajátját énekelte.From then on, the people took it over. It was sung on national holidays, at church services and social gatherings, more and more often as the closing piece of a celebration. No law required it, yet everyone knew it was the song of the Hungarians. Under the Austro-Hungarian Monarchy the official state anthem was the Austrian Gott erhalte, but Hungarian audiences sang their own.Von da an übernahm es das Volk. Man sang es an Nationalfeiertagen, bei kirchlichen und gesellschaftlichen Anlässen, immer öfter zum Abschluss einer Feier. Kein Gesetz schrieb es vor, und doch wusste jeder: Das ist das Lied der Ungarn. In der Donaumonarchie war die offizielle Staatshymne das Gott erhalte, das ungarische Publikum aber sang sein eigenes Lied.

A Rákosi-korszakban a Himnusz kényelmetlenné vált: egy szocialista államnak nehezen illett, hogy Istenhez fohászkodó éneket énekeljen. 1949-től hivatalos alkalmakon csak a zenéje szólt, szöveg nélkül. ? Anekdota: a hagyomány szerint Rákosi Mátyás felkérte Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát egy új himnusz megírására, ők azonban kitértek a felkérés elől. Kodály állítólag azt mondta, hogy már van himnuszunk. A történetet sokan idézik, de hiteles írásos forrása nem ismert.In the Rákosi era (the Stalinist years around 1950) the Hymn became awkward: a song praying to God hardly suited a socialist state. From 1949, only the music was played at official events, without the words. ? Anecdote: according to tradition, Mátyás Rákosi asked the composer Zoltán Kodály and the poet Gyula Illyés to write a new anthem, but both found a way to decline. Kodály is said to have replied that Hungary already had an anthem. The story is often told, but no reliable written source for it is known.In der Rákosi-Zeit (den stalinistischen Jahren um 1950) wurde die Hymne unbequem: Ein Lied, das zu Gott fleht, passte schlecht zu einem sozialistischen Staat. Ab 1949 erklang bei offiziellen Anlässen nur die Melodie, ohne Text. ? Anekdote: Der Überlieferung nach bat Mátyás Rákosi den Komponisten Zoltán Kodály und den Dichter Gyula Illyés, eine neue Hymne zu schreiben – beide wichen der Bitte aus. Kodály soll gesagt haben, Ungarn habe schon eine Hymne. Die Geschichte wird oft erzählt, eine verlässliche schriftliche Quelle ist aber nicht bekannt.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„A Himnusz mindig is a hivatalos nemzeti himnuszunk volt.” Majdnem másfél évszázadon át szokásjog alapján volt az. Az Alkotmányba csak az 1989-es módosítással került be; ma az Alaptörvény rögzíti.“The Hymn has always been Hungary’s official anthem.” For almost a century and a half it was one only by custom. It was written into the Constitution only by the 1989 amendment; today it is laid down in the Fundamental Law.„Der Hymnus war schon immer die offizielle Nationalhymne.“ Fast anderthalb Jahrhunderte lang war er es nur kraft Gewohnheitsrecht. In die Verfassung kam er erst mit der Änderung von 1989; heute ist er im Grundgesetz Ungarns verankert.

„A Magyar Kultúra Napja (január 22.) a Himnusz megjelenésének napja.” Nem az: ez a kéziraton szereplő dátum, vagyis a letisztázás napja. A vers csaknem hat évvel később, az Aurora 1829-es kötetében jelent meg. Az emléknapot 1989 óta tartják, 2023 óta állami emléknap.“Hungarian Culture Day (22 January) marks the day the Hymn was published.” It doesn’t: it is the date on the manuscript, the day the fair copy was finished. The poem was published almost six years later, in the 1829 volume of Aurora. The day has been celebrated since 1989 and has been an official state memorial day since 2023.„Der Tag der ungarischen Kultur (22. Januar) ist der Tag, an dem der Hymnus erschien.“ Nein: Es ist das Datum auf dem Manuskript, also der Tag der Reinschrift. Gedruckt wurde das Gedicht erst fast sechs Jahre später, im Band 1829 der Aurora. Den Gedenktag gibt es seit 1989, seit 2023 ist er staatlicher Gedenktag.

„A Himnusz egyetlen versszakból áll.” A költemény nyolc versszakos, de jellemzően csak az elsőt énekeljük. A többi versszak a honfoglalástól a török pusztításon át a belső viszályig a nemzet egész történelmét végigjárja. Érdemes egyszer végigolvasni.“The Hymn has only one verse.” The poem has eight stanzas, but usually only the first is sung. The others travel through the nation’s whole history – from the Hungarian conquest of the Carpathian Basin through the devastation of the Ottoman wars to internal strife. It is worth reading through once.„Der Hymnus hat nur eine Strophe.“ Das Gedicht hat acht Strophen, gesungen wird aber meist nur die erste. Die übrigen durchwandern die ganze Geschichte der Nation – von der Landnahme im Karpatenbecken über die Verwüstungen der Türkenkriege bis zum inneren Zwist. Es lohnt sich, sie einmal ganz zu lesen.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

Kölcsey 1823. január 22-én tisztázta le a verset, régmúltba helyezett imádságként; ez a nap ma a Magyar Kultúra Napja.Kölcsey made the fair copy on 22 January 1823, as a prayer set in the distant past; that day is now Hungarian Culture Day.Kölcsey schrieb das Gedicht am 22. Januar 1823 ins Reine – als in die Vergangenheit verlegtes Gebet; dieser Tag ist heute der Tag der ungarischen Kultur.
Erkel 1844-ben egy 20 aranyos pályázatot nyert meg vele; a dal a nép akaratából lett himnusz, nem rendeletre.Erkel won a competition with it in 1844, for a prize of 20 gold coins; the song became an anthem because the people chose it, not by decree.Erkel gewann damit 1844 einen mit 20 Goldmünzen dotierten Wettbewerb; zur Hymne wurde das Lied durch das Volk, nicht per Erlass.
Hivatalosan csak 1989 óta nemzeti himnuszunk, és nyolc versszakából egyet éneklünk.It has been the official national anthem only since 1989, and only one of its eight stanzas is sung.Offizielle Nationalhymne ist es erst seit 1989, und von den acht Strophen wird nur eine gesungen.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Miért helyezte Kölcsey a verset a régmúltba? A cenzúra kijátszása kézenfekvő magyarázat, de Kölcsey maga nem írt róla; ez irodalomtörténeti értelmezés.Why did Kölcsey set the poem in the distant past? Avoiding censorship is the obvious explanation, but Kölcsey himself never wrote about it; it is an interpretation by literary historians.Warum verlegte Kölcsey das Gedicht in die Vergangenheit? Die Umgehung der Zensur liegt nahe, doch Kölcsey selbst schrieb nichts darüber; es ist eine literaturhistorische Deutung.
Valóban elutasította Kodály és Illyés az új himnusz megírását? A történetet sokan idézik, de csak késői, nem korabeli forrásból ismert.Did Kodály and Illyés really refuse to write a new anthem? The story is widely told but known only from late, non-contemporary sources.Lehnten Kodály und Illyés eine neue Hymne wirklich ab? Die Geschichte wird oft erzählt, ist aber nur aus späten, nicht zeitgenössischen Quellen bekannt.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
letisztáz (kéziratot)	to make a fair copy	ins Reine schreiben
alcím	subtitle	der Untertitel
imádság, fohász	prayer	das Gebet
kegyelem	mercy, grace	die Gnade
megzenésít	to set to music	vertonen
pályázat	competition, call for entries	der Wettbewerb, die Ausschreibung
jelige	motto (used instead of a name)	das Kennwort
szokásjog	customary law; by custom	das Gewohnheitsrecht
versszak	stanza, verse	die Strophe
emléknap	commemoration day	der Gedenktag

ForrásokSourcesQuellen

MTA BTK Zenetudományi Intézet: A Hymnusz időrendje forrásokkal · Magyar Nemzeti Múzeum (Kölcsey kézirata) · Magyar Nagylexikon (Kölcsey Ferenc; Erkel Ferenc) · Magyarország Alaptörvénye, I. cikk.Institute for Musicology, Budapest: Chronology of the Hymn, with sources · Hungarian National Museum (Kölcsey’s manuscript) · Magyar Nagylexikon (Ferenc Kölcsey; Ferenc Erkel) · Fundamental Law of Hungary, Article I.Institut für Musikwissenschaft, Budapest: Chronologie der Hymne mit Quellen · Ungarisches Nationalmuseum (Kölcseys Manuskript) · Magyar Nagylexikon (Ferenc Kölcsey; Ferenc Erkel) · Grundgesetz Ungarns, Artikel I.

FöldrajzGeographyGeographiekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Miért sós a tenger, és miért édes a Balaton?Why is the sea salty – and Lake Balaton fresh?Warum ist das Meer salzig – und der Balaton nicht?

A tenger sója nagyrészt a szárazföldről, a kőzetekből származik, és ugyanaz a folyamat, amely a tengert sóssá tette, a Balatont is lassan sózza. A Balatont csak az menti meg, hogy van kifolyása.Most of the salt in the sea comes from the land – from rocks. The same process that made the sea salty is slowly adding salt to Lake Balaton too. The only thing that saves the lake is that it has an outlet.Das Salz im Meer stammt größtenteils vom Land, aus dem Gestein. Derselbe Vorgang, der das Meer salzig gemacht hat, versalzt langsam auch den Balaton. Ihn rettet nur eines: Er hat einen Abfluss.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

1715-ben Edmond Halley, a róla elnevezett üstökös pályájának kiszámítója, érdekes ötlettel állt elő a londoni Királyi Társaság előtt. Azt javasolta, hogy hosszú időn át mérjék a tavak és a tengerek sótartalmát. A sótartalom növekedéséből vissza lehet számolni, mióta gyűlik a só, és ebből megtudható a Föld kora. A gondolat egyszerű volt: a folyók folyamatosan hordanak valamennyi sót a tengerbe, a víz elpárolog, a só ott marad.In 1715, Edmond Halley – the man who calculated the orbit of the comet that bears his name – put an intriguing idea to the Royal Society in London. He suggested measuring the salt content of lakes and seas over a long period. From the rate at which it rose, one could work out how long salt had been accumulating – and from that, the age of the Earth. The idea was simple: rivers constantly carry a little salt into the sea, the water evaporates, and the salt stays behind.1715 trug Edmond Halley – der Mann, der die Bahn des nach ihm benannten Kometen berechnete – der Royal Society in London eine verblüffende Idee vor. Man solle über lange Zeit den Salzgehalt von Seen und Meeren messen. Aus dem Anstieg lasse sich zurückrechnen, seit wann sich das Salz ansammelt – und damit das Alter der Erde bestimmen. Der Gedanke war einfach: Flüsse tragen ständig etwas Salz ins Meer, das Wasser verdunstet, das Salz bleibt zurück.

Halley alapgondolata helyes volt, a következtetése nem. A ma ismert folyamat a következő. Az esővíz a levegő szén-dioxidjától enyhén savas, és a kőzeteken átszivárogva lassan kioldja belőlük az ásványokat. A folyók ezeket az oldott ionokat (töltéssel rendelkező atomokat és atomcsoportokat) a tengerbe szállítják. A tengerből csak tiszta víz párolog el; ez lesz az eső, amely újra nekiindul a kőzeteknek. A tenger tehát hatalmas lepárlóként működik: a víz körbejár, a só felhalmozódik. Ehhez járul a tenger alatti vulkánok és hőforrások járuléka. A tengervíz kloridtartalmának jó része a Föld belsejéből feltörő vulkáni gázokból származik.Halley’s basic idea was right; his conclusion was not. Here is the process as we understand it today. Rainwater is slightly acidic because of the carbon dioxide in the air, and as it seeps through rock it slowly dissolves minerals. Rivers carry these dissolved ions (electrically charged atoms and groups of atoms) to the sea. Only pure water evaporates from the sea; it falls again as rain and goes back to work on the rocks. So the sea works like a giant still: the water goes round and round, and the salt builds up. Undersea volcanoes and hot springs add their share. Much of the chloride in seawater comes from volcanic gases rising from the Earth’s interior.Halleys Grundgedanke war richtig, seine Schlussfolgerung nicht. Heute verstehen wir den Vorgang so: Regenwasser ist durch das Kohlendioxid der Luft leicht sauer und löst, wenn es durch Gestein sickert, langsam Minerale heraus. Flüsse tragen diese gelösten Ionen (elektrisch geladene Atome und Atomgruppen) ins Meer. Aus dem Meer verdunstet nur reines Wasser; es fällt wieder als Regen und macht sich erneut über das Gestein her. Das Meer wirkt also wie eine riesige Destille: Das Wasser kreist, das Salz reichert sich an. Hinzu kommt der Beitrag unterseeischer Vulkane und heißer Quellen. Ein guter Teil des Chlorids im Meerwasser stammt aus vulkanischen Gasen aus dem Erdinneren.

Az eredmény: az óceánok vizében literenként átlagosan kb. 35 gramm só van, ennek túlnyomó része nátrium-klorid, vagyis konyhasó.The result: ocean water contains on average about 35 grams of salt per litre, most of it sodium chloride – ordinary table salt.Das Ergebnis: Meerwasser enthält im Durchschnitt etwa 35 Gramm Salz pro Liter, zum größten Teil Natriumchlorid – also Kochsalz.

Van itt egy csavar. A folyóvízben nem a konyhasó a fő összetevő, hanem a kalcium és a hidrogén-karbonát. Ezeket a tengerben a kagylók, a csigák és a korallok kivonják a vízből, és a vázukba építik; a lerakódó vázakból idővel mészkő lesz. A nátrium és a klorid viszont nem kell senkinek, ezért évmilliókig a vízben marad. A tenger tehát nemcsak gyűjti a sót, hanem válogat is.There is a twist. The main ingredients of river water are not sodium and chloride but calcium and bicarbonate. In the sea, shellfish, snails and corals take these out of the water and build them into their shells and skeletons; over time the settled remains turn into limestone. Nobody needs the sodium and chloride, though, so they stay in the water for millions of years. The sea does not just collect salt – it sorts it, too.Doch die Sache hat eine Pointe. Hauptbestandteile des Flusswassers sind nicht Natrium und Chlorid, sondern Calcium und Hydrogencarbonat. Im Meer entziehen Muscheln, Schnecken und Korallen sie dem Wasser und bauen sie in ihre Schalen und Skelette ein; aus den abgelagerten Resten wird mit der Zeit Kalkstein. Natrium und Chlorid dagegen braucht niemand – sie bleiben Jahrmillionen im Wasser. Das Meer sammelt das Salz also nicht nur, es sortiert es auch.

A tenger: óriás lepárlóThe sea: a giant stillDas Meer: eine riesige Destille

A kifolyás döntThe outlet decidesDer Abfluss entscheidet

3. ábra – A só körforgása: a tenger mint lepárló, és miért dönt a kifolyás. Vázlatos, nem méretarányos saját ábra.Figure 3 – The salt cycle: the sea as a still, and why the outlet decides. Schematic original illustration, not to scale.Abb. 3 – Der Salzkreislauf: das Meer als Destille und warum der Abfluss entscheidet. Schematische eigene Darstellung, nicht maßstabsgetreu.

És a Balaton? A Balatonba is folyamatosan érkezik oldott ásványi anyag, főleg a Zala hozza. A különbség az, hogy a Balatonnak van kifolyása: a Sió-csatorna Siófoknál. Ahol a víz nemcsak elpárolog, hanem el is folyik, ott a só nem gyűlik fel: a víz átmossa a tavat. A Balaton így megmarad édesvíznek, bár viszonylag sok oldott ásványi anyagot, főleg kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaz.And Lake Balaton? Dissolved minerals flow into Balaton all the time too, mostly brought by the River Zala. The difference is that Balaton has an outlet: the Sió Canal at Siófok. Where water not only evaporates but also flows away, salt does not build up – the water flushes the lake through. So Balaton stays a freshwater lake, although it contains a fairly large amount of dissolved minerals, mainly calcium and magnesium bicarbonate.Und der Balaton? Auch in den Balaton gelangen ständig gelöste Minerale, vor allem mit dem Fluss Zala. Der Unterschied: Der Balaton hat einen Abfluss, den Sió-Kanal bei Siófok. Wo Wasser nicht nur verdunstet, sondern auch abfließt, reichert sich kein Salz an – das Wasser spült den See durch. So bleibt der Balaton ein Süßwassersee, auch wenn er relativ viele gelöste Minerale enthält, vor allem Calcium- und Magnesiumhydrogencarbonat.

A Balatont azonban sérülékennyé teszi, hogy átlagosan alig 3–3,5 méter mély, a felülete pedig kb. 590 km². Egy ilyen nagy és sekély tó sok vizet párologtat el: átlagos évben a párolgás (a tó teljes felületén kb. 880 mm-es vízréteg) több, mint amennyit a Zala és a patakok hoznak (kb. 810 mm). A mérleget a tóra hulló csapadék (kb. 600 mm) billenti pozitívba, a többlet a Sión távozik (kb. 470 mm). Aszályos nyarakon a Sió zsilipjét lezárják, hogy a víz a tóban maradjon. Ilyenkor a Balaton gyakorlatilag lefolyástalan tóként viselkedik, és az oldott anyag lassan sűrűsödik benne.What makes Balaton vulnerable is that it is only about 3–3.5 metres deep on average, with a surface area of about 590 km². A lake that large and that shallow loses a great deal of water to evaporation: in an average year, evaporation (a layer of about 880 mm across the whole lake) is more than the Zala and the streams bring in (about 810 mm). The balance is tipped by the rain falling on the lake itself (about 600 mm), and the surplus leaves through the Sió (about 470 mm). In dry summers the sluice on the Sió is closed to keep the water in the lake. At such times Balaton behaves almost like a lake without an outlet, and the dissolved substances slowly become more concentrated.Verwundbar ist der Balaton, weil er im Durchschnitt nur etwa 3–3,5 Meter tief ist, bei einer Fläche von rund 590 km². Ein so großer und flacher See verliert viel Wasser durch Verdunstung: In einem durchschnittlichen Jahr verdunstet mehr (eine Schicht von etwa 880 mm über den ganzen See), als Zala und Bäche zuführen (etwa 810 mm). Den Ausschlag gibt der Niederschlag auf den See selbst (etwa 600 mm); der Überschuss fließt über den Sió ab (etwa 470 mm). In trockenen Sommern wird die Schleuse am Sió geschlossen, damit das Wasser im See bleibt. In solchen Zeiten verhält sich der Balaton praktisch wie ein abflussloser See, und die gelösten Stoffe reichern sich langsam an.

A lefolyástalan tavak sorsa jól ismert. A Holt-tenger vize mintegy tízszer sósabb az óceánokénál, ezért az ember elmerülés nélkül lebeg rajta. A Kaszpi-tenger és a Nagy-sóstó (Utah) is a lefolyástalanság miatt sós. Közelebbi példa a Kiskunság szikes tavai: kifolyásuk nincs, nyaranta erősen párolognak, partjukon fehér sókiválás látható.The fate of lakes without an outlet is well known. The Dead Sea is about ten times saltier than the ocean, so you float on it without sinking. The Caspian Sea and the Great Salt Lake in Utah are salty for the same reason: they have no outlet. A closer example is the soda lakes of the Kiskunság region in Hungary: they have no outflow, they evaporate heavily in summer, and white salt crusts form on their shores.Das Schicksal abflussloser Seen ist bekannt. Das Tote Meer ist etwa zehnmal salziger als der Ozean, deshalb treibt man darauf, ohne unterzugehen. Auch das Kaspische Meer und der Große Salzsee in Utah sind salzig, weil sie keinen Abfluss haben. Ein näheres Beispiel sind die Natronseen der ungarischen Kiskunság: Sie haben keinen Abfluss, verdunsten im Sommer stark, und an ihren Ufern bilden sich weiße Salzkrusten.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„A tenger egyre sósabb lesz.” Nem lesz, legalábbis érzékelhetően nem. A só beáramlása és kivonódása (üledékképződés, sóréteg-lerakódás, a tengerfenék kőzeteivel való csere) nagyjából egyensúlyban van, és a tengervíz sótartalma évszázmilliók óta közel állandó. Halley módszere ezért nem működhetett. Amikor John Joly ír fizikus 1899-ben elvégezte a számítást, kb. 90 millió évet kapott eredményül. A Föld valódi kora ennek ötvenszerese, kb. 4,5 milliárd év.“The sea keeps getting saltier.” It doesn’t – at least not noticeably. The inflow and removal of salt (through sediments, salt deposits and exchange with the rocks of the seabed) are roughly in balance, and the salinity of seawater has been nearly constant for hundreds of millions of years. That is why Halley’s method could not work. When the Irish physicist John Joly did the calculation in 1899, he got about 90 million years. The Earth’s real age is fifty times that: about 4.5 billion years.„Das Meer wird immer salziger.“ Wird es nicht – jedenfalls nicht merklich. Zufuhr und Entzug von Salz (durch Sedimente, Salzablagerungen und Austausch mit dem Gestein des Meeresbodens) halten sich ungefähr die Waage, und der Salzgehalt des Meerwassers ist seit Hunderten von Millionen Jahren nahezu konstant. Deshalb konnte Halleys Methode nicht funktionieren. Als der irische Physiker John Joly die Rechnung 1899 aufstellte, kam er auf etwa 90 Millionen Jahre. Das tatsächliche Alter der Erde ist das Fünfzigfache: rund 4,5 Milliarden Jahre.

„Ha a folyók hozzák a sót, a folyóvíz is sós.” Benne van a só, de olyan híg oldatban, hogy nem érezzük. ? A folyóvíz átlagos sótartalma kb. százada-háromszázada a tengerének. Az, hogy sós-e a víz, nem azon múlik, hogy érkezik-e bele só, hanem azon, hogy el is távozik-e.“If rivers bring the salt, river water must be salty too.” The salt is there, but so diluted that we cannot taste it. ? On average, river water contains roughly a hundredth to a three-hundredth as much salt as seawater. Whether a body of water is salty depends not on whether salt flows in, but on whether it can also flow out.„Wenn Flüsse das Salz bringen, muss Flusswasser auch salzig sein.“ Das Salz ist drin, aber so verdünnt, dass wir es nicht schmecken. ? Flusswasser enthält im Schnitt etwa ein Hundertstel bis ein Dreihundertstel so viel Salz wie Meerwasser. Ob ein Gewässer salzig ist, hängt nicht davon ab, ob Salz hineinkommt, sondern ob es auch wieder hinausfließen kann.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

A tenger sója a kőzetekből oldódik ki, a folyók szállítják, és a párolgás után ott marad; a klorid egy része vulkáni eredetű.Sea salt is dissolved out of rocks, carried by rivers and left behind when the water evaporates; part of the chloride is volcanic.Das Meersalz wird aus Gestein gelöst, von Flüssen transportiert und bleibt nach der Verdunstung zurück; ein Teil des Chlorids ist vulkanischen Ursprungs.
A tó attól marad édes, hogy van kifolyása; a lefolyástalan tavak, mint a Holt-tenger, elsósodnak.A lake stays fresh because it has an outlet; lakes without one, like the Dead Sea, turn salty.Ein See bleibt süß, weil er einen Abfluss hat; abflusslose Seen wie das Tote Meer versalzen.
Halley a sóból akarta kiszámítani a Föld korát, ez azonban nem sikerülhetett, mert a tenger sótartalma régóta egyensúlyban van.Halley wanted to use salt to calculate the age of the Earth, but it could not work, because the sea’s salinity has long been in balance.Halley wollte aus dem Salz das Alter der Erde berechnen – das konnte nicht gelingen, weil der Salzgehalt des Meeres seit Langem im Gleichgewicht ist.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Mennyivel kevesebb só van a folyóvízben, mint a tengerben? A források nem adnak egységes világátlagot: a folyók sótartalma vidékenként és évszakonként erősen eltér, ezért az „egy százada–egy háromszázada” csak nagyságrend.How much less salt does river water contain than seawater? Sources give no consistent world average: river salinity varies greatly by region and season, so “a hundredth to a three-hundredth” is only an order of magnitude.Wie viel weniger Salz enthält Flusswasser als Meerwasser? Die Quellen nennen keinen einheitlichen Weltdurchschnitt: Der Salzgehalt von Flüssen schwankt stark nach Region und Jahreszeit, „ein Hundertstel bis ein Dreihundertstel“ ist daher nur eine Größenordnung.
Mekkora a tengeri klorid vulkáni eredetű része? Abban a források egyetértenek, hogy jó része a Föld belsejéből származik, pontos arányt azonban nem adnak.How much of the sea’s chloride is volcanic? Sources agree that a good part comes from the Earth’s interior, but give no exact share.Wie viel des Chlorids im Meer ist vulkanisch? Die Quellen sind sich einig, dass ein guter Teil aus dem Erdinneren stammt, nennen aber keinen genauen Anteil.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
sótartalom	salinity, salt content	der Salzgehalt
párolgás	evaporation	die Verdunstung
kőzet	rock	das Gestein
kiold	to dissolve (out)	(heraus)lösen
felhalmozódik	to build up, to accumulate	sich anreichern
kifolyás	outlet, outflow	der Abfluss
lefolyástalan tó	lake without an outlet (endorheic lake)	der abflusslose See
zsilip	sluice (gate)	die Schleuse
aszály	drought	die Dürre
egyensúly	balance, equilibrium	das Gleichgewicht

ForrásokSourcesQuellen

USGS és NOAA (Why is the ocean salty?) · Encyclopaedia Britannica (Why is the ocean salty?) · Encyclopedia.com (John Joly) · Halley, Philosophical Transactions, 1715 · HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Varga György: a Balaton vízháztartása).USGS and NOAA (Why is the ocean salty?) · Encyclopaedia Britannica (Why is the ocean salty?) · Encyclopedia.com (John Joly) · Halley, Philosophical Transactions, 1715 · HUN-REN Balaton Limnological Research Institute (György Varga: water balance of Lake Balaton).USGS und NOAA (Why is the ocean salty?) · Encyclopaedia Britannica (Why is the ocean salty?) · Encyclopedia.com (John Joly) · Halley, Philosophical Transactions, 1715 · HUN-REN Limnologisches Forschungsinstitut Balaton (György Varga: Wasserhaushalt des Balaton).

FilozófiaPhilosophyPhilosophiekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Tényleg azt mondta Szókratész, hogy „tudom, hogy nem tudok semmit”?Did Socrates really say “I know that I know nothing”?Hat Sokrates wirklich gesagt: „Ich weiß, dass ich nichts weiß“?

A filozófia leghíresebb mondata ebben a formában egyik forrásban sem szerepel. Aki a gondolatot megfogalmazta, egyetlen sort sem írt le, és harminc szavazaton múlt, hogy bűnösnek mondták ki.Philosophy’s most famous sentence does not appear in any source in this form. The man behind the idea never wrote a single line – and thirty votes decided that he was found guilty.Der berühmteste Satz der Philosophie steht in dieser Form in keiner Quelle. Der Mann, von dem der Gedanke stammt, schrieb keine einzige Zeile – und dreißig Stimmen entschieden darüber, dass er schuldig gesprochen wurde.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

Kr. e. 399 tavaszán Athénban 500, sorsolással kiválasztott polgár ült össze, hogy ítélkezzen egy hetvenéves férfi fölött. A vád: Szókratész nem tiszteli a város isteneit, új isteni lényeket vezet be, és megrontja az ifjúságot. A vádlott nem tagadta, hogy különc: mezítláb járt, kopott köpenyben, és napestig a piactéren kérdezgette az embereket.In the spring of 399 BC, 500 Athenian citizens chosen by lot sat down to judge a man of seventy. The charge: Socrates did not honour the city’s gods, brought in new divine beings and corrupted the young. The accused did not deny that he was an odd character: he went barefoot, wore a shabby cloak and spent whole days in the marketplace asking people questions.Im Frühjahr 399 v. Chr. kamen in Athen 500 durch Los bestimmte Bürger zusammen, um über einen Siebzigjährigen zu richten. Die Anklage: Sokrates ehre die Götter der Stadt nicht, führe neue göttliche Wesen ein und verderbe die Jugend. Der Angeklagte bestritt nicht, ein Sonderling zu sein: Er ging barfuß, trug einen abgetragenen Mantel und befragte tagelang die Leute auf dem Marktplatz.

Hogy miért tette, azt a védőbeszédében maga mesélte el. Egyik barátja, Khairephón egyszer elzarándokolt Delphoiba, és megkérdezte a jósdát: van-e bölcsebb ember Szókratésznél? A papnő azt felelte: nincs. Szókratész ezt nem hitte el, és elindult, hogy megcáfolja: sorra kikérdezte a politikusokat, a költőket és a mesterembereket, akik bölcsnek tartották magukat.Why he did it, he explained himself in his defence speech. A friend of his, Chaerephon, once went to Delphi and asked the oracle whether anyone was wiser than Socrates. The priestess answered: no one. Socrates did not believe it and set out to prove it wrong. One by one he questioned the politicians, the poets and the craftsmen who considered themselves wise.Warum er das tat, erzählte er selbst in seiner Verteidigungsrede. Ein Freund, Chairephon, war einmal nach Delphi gepilgert und hatte das Orakel gefragt, ob jemand weiser sei als Sokrates. Die Priesterin antwortete: niemand. Sokrates glaubte das nicht und machte sich daran, es zu widerlegen. Er befragte der Reihe nach Politiker, Dichter und Handwerker, die sich für weise hielten.

Az eredmény mindenkinek kínos volt. Kiderült, hogy a politikusok nem tudják megmondani, mi az igazságosság, a költők nem tudják megmagyarázni a saját verseiket, a mesterek pedig a szakmájuk ismeretéből arra következtetnek, hogy minden máshoz is értenek. Szókratész ebből arra jutott, hogy talán annyival bölcsebb náluk: amit nem tud, arról nem is hiszi, hogy tudja. A kikérdezettek közül sokan nem bocsátották meg neki, hogy nyilvánosan, a fiatalok szeme láttára hozta őket zavarba.The result was embarrassing for everyone. It turned out that the politicians could not say what justice was, the poets could not explain their own poems, and the craftsmen assumed that because they knew their trade, they understood everything else as well. Socrates concluded that perhaps he was wiser than they were in just one respect: what he did not know, he did not think he knew. Many of the people he questioned never forgave him for showing them up in public, in front of the young.Das Ergebnis war für alle peinlich. Es zeigte sich, dass die Politiker nicht sagen konnten, was Gerechtigkeit ist, die Dichter ihre eigenen Verse nicht erklären konnten und die Handwerker aus ihrem Fachwissen schlossen, sie verstünden sich auch auf alles andere. Sokrates folgerte daraus, er sei ihnen vielleicht in einem Punkt überlegen: Was er nicht weiß, glaubt er auch nicht zu wissen. Viele der Befragten verziehen ihm nie, dass er sie öffentlich, vor den Augen der Jugend, bloßgestellt hatte.

A tárgyaláson nem könyörgött, és nem vitte magával a síró gyermekeit, ahogy az szokás volt. Bűnösnek mondták ki, nagyjából 280 szavazattal 220 ellenében. Ő maga meg is jegyezte: ha csak harminc szavazat másként dől el, felmentik. Athénban a vádlott javasolhatott magának büntetést. Szókratész először azt javasolta, hogy élete végéig a város költségén étkezhessen, mint az olimpiai bajnokok, aztán barátai unszolására egy pénzbírságot. ? Egy késői forrás szerint a második szavazáson még többen szavaztak a halálra, mint előtte a bűnösségre.At the trial he did not plead for mercy, nor did he bring his weeping children into court, as was the custom. He was found guilty by roughly 280 votes to 220. He remarked himself that if only thirty votes had gone the other way, he would have been acquitted. In Athens the accused could propose his own penalty. Socrates first suggested free meals at the city’s expense for the rest of his life, like an Olympic champion; then, at his friends’ urging, a fine. ? According to a much later source, even more jurors voted for death in the second vote than had voted him guilty in the first.Vor Gericht flehte er nicht um Gnade und brachte auch nicht, wie es üblich war, seine weinenden Kinder mit. Er wurde mit etwa 280 zu 220 Stimmen schuldig gesprochen. Er bemerkte selbst: Hätten nur dreißig Stimmen anders gelautet, wäre er freigesprochen worden. In Athen durfte der Angeklagte selbst eine Strafe vorschlagen. Sokrates schlug zuerst vor, lebenslang auf Kosten der Stadt speisen zu dürfen wie ein Olympiasieger, dann auf Drängen seiner Freunde eine Geldstrafe. ? Einer viel späteren Quelle zufolge stimmten in der zweiten Abstimmung sogar mehr Geschworene für den Tod als zuvor für schuldig.

Három forrás egy emberről, aki nem írtThree sources on a man who wrote nothingDrei Quellen über einen, der nichts schrieb

Harminc szavazaton múltThirty votes made the differenceDreißig Stimmen gaben den Ausschlag

4. ábra – Három forrás egy emberről, aki nem írt semmit, és a szavazás, amely harminc szavazaton múlt. A szavazatszám kerekített. Saját ábra.Figure 4 – Three sources on a man who wrote nothing, and the vote that thirty votes decided. Vote counts are rounded. Original illustration.Abb. 4 – Drei Quellen über einen Mann, der nichts schrieb, und die Abstimmung, die dreißig Stimmen entschieden. Stimmenzahlen gerundet. Eigene Darstellung.

Az ítéletet nem hajtották végre azonnal. Athén minden évben szent hajót küldött Délosz szigetére, és amíg a hajó vissza nem tért, senkit sem lehetett kivégezni. Szókratész így mintegy harminc napot töltött a börtönben. Barátja, Kritón megszervezte a szökését, de ő nem volt hajlandó elmenekülni: azzal érvelt, hogy egész életében elfogadta a város törvényeit, ezért most sem fordulhat szembe velük. Az utolsó napon kiitta a méregpoharat. Platón csak „méregnek” nevezi; hogy bürök volt, azt a későbbi hagyomány tette hozzá. Utolsó szavai: „Kritón, egy kakassal tartozunk Aszklépiosznak.”The sentence was not carried out at once. Every year Athens sent a sacred ship to the island of Delos, and until it returned, no one could be executed. So Socrates spent about thirty days in prison. His friend Crito arranged an escape, but Socrates refused to run: he argued that he had accepted the city’s laws all his life and could not turn against them now. On the last day he drank the cup of poison. Plato calls it simply “the poison”; that it was hemlock was added by later tradition. His last words: “Crito, we owe a cock to Asclepius.”Das Urteil wurde nicht sofort vollstreckt. Athen schickte jedes Jahr ein heiliges Schiff zur Insel Delos, und bis zu seiner Rückkehr durfte niemand hingerichtet werden. So verbrachte Sokrates etwa dreißig Tage im Gefängnis. Sein Freund Kriton organisierte die Flucht, doch Sokrates weigerte sich zu fliehen: Er habe sein Leben lang die Gesetze der Stadt anerkannt und könne sich jetzt nicht gegen sie stellen. Am letzten Tag trank er den Giftbecher. Platon spricht nur vom „Gift“; dass es Schierling war, fügte die spätere Überlieferung hinzu. Seine letzten Worte: „Kriton, wir schulden dem Asklepios einen Hahn.“

Szókratész maga egyetlen sort sem írt. Amit tudunk róla, három, egymásnak gyakran ellentmondó forrásból tudjuk: tanítványa, Platón dialógusaiból, egy másik tanítvány, Xenophón emlékirataiból, és Arisztophanész A felhők című vígjátékából (Kr. e. 423), amely nevetséges, a fellegekben járó tudálékosnak ábrázolja.Socrates himself never wrote a single line. What we know about him comes from three sources that often contradict each other: the dialogues of his student Plato, the memoirs of another student, Xenophon, and Aristophanes’ comedy The Clouds (423 BC), which portrays him as a ridiculous know-it-all with his head in the clouds.Sokrates selbst schrieb keine einzige Zeile. Was wir über ihn wissen, stammt aus drei Quellen, die sich oft widersprechen: aus den Dialogen seines Schülers Platon, den Erinnerungen eines anderen Schülers, Xenophon, und aus Aristophanes’ Komödie Die Wolken (423 v. Chr.), die ihn als lächerlichen, weltfremden Besserwisser zeigt.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„Szókratész azt mondta: tudom, hogy nem tudok semmit.” Ebben a formában Platónnál sehol nem szerepel. A védőbeszédben ennyi áll: amit nem tud, arról nem is hiszi, hogy tudja. Ez jóval szerényebb állítás, és nem is paradoxon. Ugyanebben a beszédben ráadásul azt is kijelenti, hogy valamit biztosan tud: igazságtalanságot elkövetni rossz és szégyenletes. A csattanós, önellentmondó változat a latin hagyományból terjedt el; ? az előzményét többnyire Cicerónál jelölik meg.“Socrates said: I know that I know nothing.” Nowhere in Plato does it appear in this form. The defence speech says only this: what he does not know, he does not think he knows. That is a much more modest claim, and not a paradox at all. In the same speech he even states that there is something he knows for certain: that doing wrong is bad and shameful. The punchy, self-contradicting version spread through the Latin tradition; ? its forerunner is usually traced to Cicero.„Sokrates sagte: Ich weiß, dass ich nichts weiß.“ In dieser Form steht der Satz nirgends bei Platon. In der Verteidigungsrede heißt es nur: Was er nicht weiß, glaubt er auch nicht zu wissen. Das ist eine viel bescheidenere Aussage und kein Paradox. In derselben Rede erklärt er sogar, etwas sicher zu wissen: dass Unrecht zu tun schlecht und schändlich ist. Die zugespitzte, sich selbst widersprechende Fassung verbreitete sich über die lateinische Tradition; ? ihr Vorläufer wird meist bei Cicero verortet.

„Szókratészt a szabad gondolkodásért ítélték el.” Ez csak a történet egyik fele. A per négy évvel azután zajlott, hogy Athénban megbukott a Harmincak véres uralma. E zsarnokok egyik vezére, Kritiasz, valamint Alkibiadész, aki a háborúban átállt Spártához, egykor Szókratész körébe tartozott. Politikai vádat a Kr. e. 403-as közkegyelem miatt nem lehetett emelni. [Feltételezés: sok történész szerint a vallási vád mögött ez a politikai gyanú is meghúzódott. Ez értelmezés, a vádirat nem említi.]“Socrates was condemned for thinking freely.” That is only half the story. The trial took place four years after the bloody rule of the Thirty Tyrants had collapsed in Athens. One of their leaders, Critias, and Alcibiades, who had defected to Sparta during the war, had both once belonged to Socrates’ circle. Political charges could not be brought because of the amnesty of 403 BC. [Assumption: many historians think this political suspicion also lay behind the religious charge. This is an interpretation; the indictment does not mention it.]„Sokrates wurde für freies Denken verurteilt.“ Das ist nur die halbe Geschichte. Der Prozess fand vier Jahre nach dem Sturz der blutigen Herrschaft der Dreißig in Athen statt. Einer ihrer Anführer, Kritias, und Alkibiades, der im Krieg zu Sparta übergelaufen war, hatten einst zum Kreis des Sokrates gehört. Politische Anklagen waren wegen der Amnestie von 403 v. Chr. nicht möglich. [Annahme: Viele Historiker meinen, dass hinter der religiösen Anklage auch dieser politische Verdacht stand. Das ist eine Deutung; die Anklageschrift erwähnt es nicht.]

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

Szókratész ennyit mondott: amit nem tud, arról nem is hiszi, hogy tudja; a „tudom, hogy nem tudok semmit” későbbi, latin eredetű sarkítás.What Socrates said was: what he does not know, he does not think he knows; “I know that I know nothing” is a later, Latin-born exaggeration.Sokrates sagte: Was er nicht weiß, glaubt er auch nicht zu wissen; „Ich weiß, dass ich nichts weiß“ ist eine spätere, lateinische Zuspitzung.
Kr. e. 399-ben harminc szavazaton múlt, hogy bűnösnek mondták ki; a szökést elutasította, és kiitta a méregpoharat.In 399 BC thirty votes decided that he was found guilty; he refused to escape and drank the cup of poison.399 v. Chr. entschieden dreißig Stimmen über den Schuldspruch; er lehnte die Flucht ab und trank den Giftbecher.
Egy sort sem írt: Platónból, Xenophónból és Arisztophanész vígjátékából ismerjük, vagyis három különböző Szókratészt.He wrote nothing: we know him from Plato, Xenophon and a comedy by Aristophanes – three different Socrateses.Er schrieb nichts: Wir kennen ihn aus Platon, Xenophon und einer Komödie des Aristophanes – also drei verschiedene Sokratesse.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Hogyan szavaztak a halálbüntetésről? A számot csak Diogenész Laertiosz közli, több mint hatszáz évvel a per után.How did the jurors vote on the death penalty? The figure is given only by Diogenes Laertius, more than six hundred years after the trial.Wie stimmten die Geschworenen über die Todesstrafe ab? Die Zahl nennt nur Diogenes Laertios, mehr als sechshundert Jahre nach dem Prozess.
Hány esküdt ült a perben? 500 vagy 501: a források eltérnek, ezért a szavazatszámok is csak kerekítve adhatók meg.How many jurors sat at the trial? 500 or 501: sources differ, so the vote counts can only be given in round figures.Wie viele Geschworene saßen im Prozess? 500 oder 501: Die Quellen weichen ab, daher lassen sich die Stimmenzahlen nur gerundet angeben.
Honnan ered a „tudom, hogy nem tudok semmit” latin alakja? Az előzményét többnyire Cicerónál keresik, a pontos forráshely azonban nem tisztázott.Where does the Latin form of “I know that I know nothing” come from? Its forerunner is usually sought in Cicero, but the exact passage is not settled.Woher stammt die lateinische Form von „Ich weiß, dass ich nichts weiß“? Ihr Vorläufer wird meist bei Cicero gesucht, die genaue Stelle ist jedoch nicht geklärt.
Mennyiben volt politikai a per? A vádirat vallási vádat emelt; a politikai háttér a történészek értelmezése.How political was the trial? The indictment made a religious charge; the political background is the historians’ interpretation.Wie politisch war der Prozess? Die Anklage war religiös; der politische Hintergrund ist eine Deutung der Historiker.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
vád	charge, accusation	die Anklage
esküdt	juror	der Geschworene
jósda	oracle	das Orakel
kikérdez	to question, to cross-examine	befragen
zavarba hoz	to embarrass, to show up	in Verlegenheit bringen, bloßstellen
felment	to acquit	freisprechen
halálbüntetés	death penalty	die Todesstrafe
szökés	escape	die Flucht
méregpohár	cup of poison	der Giftbecher
sarkítás	exaggeration, oversimplification	die Zuspitzung

ForrásokSourcesQuellen

Platón: Szókratész védőbeszéde (21a–d, 29b, 36a), Kritón, Phaidón (116–118) · Xenophón: Emlékeim Szókratészről (IV. 8.) · Arisztophanész: A felhők · Stanford Encyclopedia of Philosophy (Socrates) · Wikipedia (Trial of Socrates; I know that I know nothing).Plato: Apology (21a–d, 29b, 36a), Crito, Phaedo (116–118) · Xenophon: Memorabilia (IV.8) · Aristophanes: The Clouds · Stanford Encyclopedia of Philosophy (Socrates) · Wikipedia (Trial of Socrates; I know that I know nothing).Platon: Apologie (21a–d, 29b, 36a), Kriton, Phaidon (116–118) · Xenophon: Erinnerungen an Sokrates (IV.8) · Aristophanes: Die Wolken · Stanford Encyclopedia of Philosophy (Socrates) · Wikipedia (Trial of Socrates; I know that I know nothing).