Négy forrás – 2. szám

TörténelemHistoryGeschichtekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Tényleg alacsony volt Napóleon?Was Napoleon really short?War Napoleon wirklich klein?

Napóleon nagyjából átlagos termetű francia volt. Az „alacsony császár” legendáját egy mértékegység-tévedés, a brit karikaturisták és a saját katonái által adott becenév együtt teremtette meg.Napoleon was a Frenchman of roughly average height. The legend of the “short emperor” grew out of a mix-up over units, British cartoonists and a nickname from his own soldiers.Napoleon war ein Franzose von etwa durchschnittlicher Größe. Die Legende vom „kleinen Kaiser“ entstand aus einer Verwechslung von Maßeinheiten, britischen Karikaturisten und einem Spitznamen seiner eigenen Soldaten.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

1821. május 5-én Szent Ilona szigetén meghalt a világ akkori leghíresebb foglya. Másnap elvégezték a boncolást, és a magasságát is feljegyezték: 5 láb 2 hüvelyk. Angol fülnek ez kifejezetten alacsony, mintegy 157 centiméter. Csakhogy az adat francia mértékegységben szerepelt. ? Hogy pontosan ki mérte meg és milyen mércével, abban a források nem egyeznek. Ez a bizonytalanság maga is táplálta a legendát.On 5 May 1821, the most famous prisoner of his day died on the island of St Helena. An autopsy was carried out the next day, and his height was recorded: 5 feet 2 inches. To English ears that sounds decidedly short – about 157 centimetres. But the figure was in French units. ? Sources disagree on exactly who measured him and with what ruler. That uncertainty has itself fed the legend.Am 5. Mai 1821 starb auf der Insel St. Helena der berühmteste Gefangene seiner Zeit. Am nächsten Tag wurde er obduziert, und man hielt auch seine Größe fest: 5 Fuß 2 Zoll. In englischen Ohren klingt das ausgesprochen klein, etwa 157 Zentimeter. Doch die Angabe war in französischen Maßen. ? Wer genau maß und mit welchem Maßstab, darüber sind sich die Quellen nicht einig. Gerade diese Unsicherheit nährte die Legende.

A francia láb (pied) és hüvelyk (pouce) ugyanis hosszabb volt az angolnál: egy francia hüvelyk kb. 2,71 cm, az angol 2,54 cm. Átszámítva Napóleon kb. 167–168 centiméter magas volt; egyes történészek 170 cm-re teszik. Ez nagyjából a korabeli francia férfiak átlaga, amelyet a források a választott adatsortól függően 165–167 cm körülire becsülnek. A császár tehát nem volt alacsony, csak átlagos.The French foot (pied) and inch (pouce) were longer than the English ones: a French inch was about 2.71 cm, an English one 2.54 cm. Converted, Napoleon was about 167–168 centimetres tall; some historians put him at 170 cm. That is roughly the average for French men of the time, which sources estimate at around 165–167 cm, depending on the data used. So the emperor was not short – just average.Der französische Fuß (pied) und Zoll (pouce) waren nämlich länger als die englischen: Ein französischer Zoll maß etwa 2,71 cm, ein englischer 2,54 cm. Umgerechnet war Napoleon etwa 167–168 Zentimeter groß; manche Historiker gehen von 170 cm aus. Das entspricht ungefähr dem damaligen Durchschnitt französischer Männer, den die Quellen je nach Datenreihe auf etwa 165–167 cm schätzen. Der Kaiser war also nicht klein, sondern Durchschnitt.

Akkor honnan a legenda? Az első szál Londonba vezet. 1803-tól James Gillray, a kor legnépszerűbb brit karikaturistája, hisztérikus, apró, hatalmas kalapú emberkeként rajzolta „Little Boney”-t. A háborúzó Angliában a figura gyorsan közkinccsé vált: egy félelmetes ellenséget úgy a legkönnyebb legyőzni, ha nevetségessé teszik. A második szál Franciaországba vezet: katonái „le petit caporal”-nak, kis tizedesnek becézték. ? A „petit” itt valószínűleg inkább szeretetet fejezett ki, mint termetet, de kívülről a becenév könnyen félreérthető volt.So where does the legend come from? The first thread leads to London. From 1803, James Gillray, the most popular British caricaturist of the day, drew “Little Boney” as a hysterical, tiny man in an enormous hat. In wartime England the figure quickly caught on: the easiest way to beat a frightening enemy is to make him ridiculous. The second thread leads to France: his soldiers called him “le petit caporal”, the little corporal. ? Here “petit” probably expressed affection rather than size, but from the outside the nickname was easy to misread.Woher also die Legende? Der erste Faden führt nach London. Ab 1803 zeichnete James Gillray, der populärste britische Karikaturist seiner Zeit, „Little Boney“ als hysterisches Männlein mit riesigem Hut. Im kriegführenden England wurde die Figur schnell Allgemeingut: Einen gefürchteten Feind besiegt man am leichtesten, indem man ihn lächerlich macht. Der zweite Faden führt nach Frankreich: Seine Soldaten nannten ihn „le petit caporal“, den kleinen Korporal. ? „Petit“ drückte hier wohl eher Zuneigung als Körpergröße aus, doch von außen war der Spitzname leicht misszuverstehen.

1. ábra – Ugyanaz az „5 láb 2 hüvelyk” kétféle mércével, a korabeli átlag mellett. A függőleges tengely 140 cm-nél kezdődik, hogy a különbség látható legyen. Saját ábra.Figure 1 – The same “5 feet 2 inches” in two different units, next to the average of the time. The vertical axis starts at 140 cm so that the difference is visible. Original illustration.Abb. 1 – Dieselben „5 Fuß 2 Zoll“ in zwei Maßsystemen, neben dem damaligen Durchschnitt. Die senkrechte Achse beginnt bei 140 cm, damit der Unterschied sichtbar wird. Eigene Darstellung.

Magyarországon is járt. 1809. június 14-én, az Ausztria elleni háborúban, Napóleon mostohafia, Eugène de Beauharnais francia–itáliai serege Győrnél legyőzte János főherceg csapatait, köztük a magyar nemesi felkelést. Ezt tartják a nemesség ősi hadkötelezettsége alapján vívott utolsó csatának. A vereséget sokáig szégyenként emlegették, pedig a történészek ma inkább a francia túlerőt és a vezetési hibákat okolják, nem a bátorság hiányát. Napóleon maga 1809. augusztus 31-én érkezett Győrbe, és a Király utcai barokk házban szállt meg, amelyet ma is Napóleon-házként ismernek.He also came to Hungary. On 14 June 1809, during the war against Austria, a Franco-Italian army under Napoleon’s stepson, Eugène de Beauharnais, defeated Archduke John’s forces at Győr – among them the Hungarian noble levy. It is regarded as the last battle the Hungarian nobility fought under its ancient duty to take up arms. The defeat was long remembered as a disgrace, although historians today blame French superiority in numbers and errors of command rather than a lack of courage. Napoleon himself arrived in Győr on 31 August 1809 and stayed in a Baroque house on Király utca that is still known as the Napoleon House.Auch in Ungarn war er. Am 14. Juni 1809, im Krieg gegen Österreich, besiegte ein französisch-italienisches Heer unter Napoleons Stiefsohn Eugène de Beauharnais bei Győr (Raab) die Truppen Erzherzog Johanns – darunter das ungarische Adelsaufgebot. Sie gilt als letzte Schlacht, die der ungarische Adel aufgrund seiner uralten Kriegspflicht schlug. Die Niederlage galt lange als Schande, doch Historiker sehen den Grund heute eher in der französischen Übermacht und in Führungsfehlern als in mangelndem Mut. Napoleon selbst kam am 31. August 1809 nach Győr und übernachtete in einem Barockhaus in der Király utca, das bis heute Napoleon-Haus heißt.

Néhány hónappal korábban Napóleon kiáltványban szólította fel a magyarokat, hogy szakadjanak el a Habsburgoktól, és válasszanak saját királyt. A magyar szöveg megfogalmazásában Batsányi János költő is részt vett. A nemesség nem mozdult, Batsányinak viszont Párizsba kellett menekülnie, Napóleon bukása után pedig az osztrákok élete végéig Linzbe internálták.A few months earlier, Napoleon had issued a proclamation calling on the Hungarians to break away from the Habsburgs and elect a king of their own. The poet János Batsányi helped to draft the Hungarian text. The nobility did not stir; Batsányi, however, had to flee to Paris, and after Napoleon’s fall the Austrians confined him to Linz for the rest of his life.Einige Monate zuvor hatte Napoleon die Ungarn in einer Proklamation aufgefordert, sich von den Habsburgern loszusagen und einen eigenen König zu wählen. An der ungarischen Fassung arbeitete der Dichter János Batsányi mit. Der Adel rührte sich nicht; Batsányi aber musste nach Paris fliehen, und nach Napoleons Sturz internierten ihn die Österreicher bis zu seinem Tod in Linz.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„Napóleon alacsony volt, ezért volt olyan nagyravágyó.” A „Napóleon-komplexus” az alacsony férfiak állítólagos túlkompenzálását jelöli. Napóleonra már azért sem illik, mert nem volt alacsony. A jelenség létezése is vitatott: egy 2007-es brit vizsgálat szerint mítosz, más kutatások viszont kimutattak némi összefüggést az alacsony termet és például a féltékenység között. Hogy van-e ilyen hatás, ma is nyitott kérdés.“Napoleon was short – that’s why he was so power-hungry.” The “Napoleon complex” refers to short men supposedly overcompensating. It hardly fits Napoleon, if only because he was not short. Whether the phenomenon exists at all is disputed: a 2007 British study called it a myth, while other research has found some link between short stature and, for example, jealousy. Whether there is such an effect is still an open question.„Napoleon war klein – deshalb war er so machthungrig.“ Der „Napoleon-Komplex“ bezeichnet die angebliche Überkompensation kleiner Männer. Auf Napoleon passt er schon deshalb nicht, weil er nicht klein war. Auch ob es das Phänomen gibt, ist umstritten: Eine britische Studie von 2007 nannte es einen Mythos, andere Untersuchungen fanden einen gewissen Zusammenhang zwischen geringer Körpergröße und etwa Eifersucht. Ob es diesen Effekt gibt, ist bis heute offen.

„A győri csatát Napóleon nyerte meg.” Napóleon nem is volt ott: a francia–itáliai sereget mostohafia, Eugène vezette. A győzelem azért volt fontos, mert János főherceg így nem tudott számottevő erővel részt venni a július eleji wagrami csatában, ahol Napóleon döntő győzelmet aratott, Eugène serege viszont időben odaért.“Napoleon won the Battle of Győr.” Napoleon was not even there: the Franco-Italian army was led by his stepson Eugène. The victory mattered because it kept Archduke John from bringing significant forces to the Battle of Wagram in early July, where Napoleon won a decisive victory – while Eugène’s army arrived in time.„Napoleon gewann die Schlacht bei Győr.“ Napoleon war gar nicht dabei: Das französisch-italienische Heer führte sein Stiefsohn Eugène. Wichtig war der Sieg, weil Erzherzog Johann dadurch keine nennenswerten Kräfte zur Schlacht bei Wagram Anfang Juli bringen konnte, wo Napoleon entscheidend siegte – Eugènes Heer dagegen kam rechtzeitig an.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

Napóleon kb. 167–168 cm magas volt, a korabeli átlag körül; az „5 láb 2 hüvelyk” francia mértékkel értendő, nem angollal.Napoleon was about 167–168 cm tall, around the average of his time; “5 feet 2 inches” was in French units, not English.Napoleon war etwa 167–168 cm groß, also Durchschnitt; „5 Fuß 2 Zoll“ bezog sich auf französische, nicht englische Maße.
Az „alacsony császár” a brit karikatúrákból és a „kis tizedes” becenévből lett közhely.The “short emperor” became a cliché through British cartoons and the nickname “little corporal”.Der „kleine Kaiser“ wurde durch britische Karikaturen und den Spitznamen „kleiner Korporal“ zum Klischee.
1809-ben Győrnél vívta utolsó csatáját a magyar nemesi felkelés; Napóleon augusztus 31-én a mai győri Napóleon-házban szállt meg.In 1809 the Hungarian noble levy fought its last battle at Győr; on 31 August Napoleon stayed in what is now the Napoleon House in Győr.1809 schlug das ungarische Adelsaufgebot bei Győr seine letzte Schlacht; am 31. August übernachtete Napoleon im heutigen Napoleon-Haus in Győr.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Ezekre a kérdésekre a források ma sem adnak biztos választ – és ez is a történet része.The sources still give no firm answer to these questions – and that, too, is part of the story.Auf diese Fragen geben die Quellen bis heute keine sichere Antwort – auch das gehört zur Geschichte.

Ki mérte meg Napóleont, és milyen mércével? A források eltérnek; a mérés 28 évvel a méterrendszer bevezetése után történt, ezért egyes történészek 170 cm-re teszik a magasságát.Who measured Napoleon, and with what ruler? Sources differ; the measurement was taken 28 years after the metric system was introduced, which is why some historians put him at 170 cm.Wer maß Napoleon, und mit welchem Maßstab? Die Quellen weichen ab; gemessen wurde 28 Jahre nach Einführung des metrischen Systems, deshalb gehen manche Historiker von 170 cm aus.
Mekkora volt a korabeli francia átlag? A becslések 165 és 167 cm között mozognak, a választott adatsortól függően.What was the French average at the time? Estimates range between 165 and 167 cm, depending on the data used.Wie groß war der damalige französische Durchschnitt? Die Schätzungen liegen je nach Datenreihe zwischen 165 und 167 cm.
Mit jelentett a „petit caporal”? Valószínű, hogy szeretetet és nem termetet fejezett ki, de korabeli forrással nem igazolt.What did “petit caporal” mean? It probably expressed affection rather than size, but this is not confirmed by a contemporary source.Was bedeutete „petit caporal“? Wahrscheinlich drückte es Zuneigung statt Körpergröße aus, doch eine zeitgenössische Quelle belegt das nicht.
Létezik-e Napóleon-komplexus? A vizsgálatok ellentmondanak egymásnak; a kérdés eldöntetlen.Does the Napoleon complex exist? Studies contradict each other; the question is unresolved.Gibt es den Napoleon-Komplex? Die Studien widersprechen einander; die Frage ist ungeklärt.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
termet	height, stature	die Statur, die Körpergröße
boncolás	autopsy	die Obduktion
mértékegység	unit of measurement	die Maßeinheit
átszámít	to convert	umrechnen
karikatúra, gúnyrajz	caricature, cartoon	die Karikatur
becenév	nickname	der Spitzname, der Kosename
mostohafiú	stepson	der Stiefsohn
nemesi felkelés	noble levy	das Adelsaufgebot
túlerő	superior numbers	die Übermacht
kiáltvány	proclamation	die Proklamation, der Aufruf

ForrásokSourcesQuellen

Wikipedia (Napoleon complex: magasság, korabeli átlag, Gillray, vizsgálatok; Battle of Raab) · Telex, 2025 és Arrabona 4. (1962) (győri Napóleon-ház, 1873-as emléktábla) · tte.hu (az 1809-es győri csata megítélése) · Magyar életrajzi lexikon és Wikipedia (Batsányi János).Wikipedia (Napoleon complex: height, contemporary average, Gillray, studies; Battle of Raab) · Telex, 2025 and Arrabona 4 (1962) (Napoleon House in Győr, plaque of 1873) · tte.hu (assessment of the 1809 battle) · Hungarian Biographical Lexicon and Wikipedia (János Batsányi).Wikipedia (Napoleon complex: Größe, damaliger Durchschnitt, Gillray, Studien; Battle of Raab) · Telex, 2025 und Arrabona 4 (1962) (Napoleon-Haus in Győr, Gedenktafel von 1873) · tte.hu (Bewertung der Schlacht von 1809) · Ungarisches Biographisches Lexikon und Wikipedia (János Batsányi).

IrodalomLiteratureLiteraturkb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Létezett-e Toldi Miklós?Did Miklós Toldi really exist?Hat es Miklós Toldi wirklich gegeben?

Létezett: a 14. században élt, oklevelek őrzik a nevét. Legendás erejéről viszont egyetlen korabeli irat sem szól; azt a népi emlékezet, egy 16. századi krónikás és Arany János tette halhatatlanná.He did: he lived in the 14th century, and charters preserve his name. Yet no contemporary document mentions his legendary strength – that was made immortal by folk memory, a 16th-century chronicler and János Arany.Ja: Er lebte im 14. Jahrhundert, Urkunden bewahren seinen Namen. Von seiner legendären Kraft aber spricht kein zeitgenössisches Dokument – unsterblich machten sie die Volksüberlieferung, ein Chronist des 16. Jahrhunderts und János Arany.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

Nagy Lajos király idejében, a 14. század közepén élt egy Toldi Miklós nevű nemes. Az oklevelek szerint 1354-ben Pozsony megye alispánja és várnagya volt, 1383-ban és 1385-ben pedig Szabolcs megye ispánja. Zsoldosvezérként a király itáliai hadjárataiban is harcolt. Megbízható, de nem kivételes pályát futott be: hivatalnok és katona volt, nem óriás.In the time of King Louis the Great, in the mid-14th century, there lived a nobleman called Miklós Toldi. According to the charters, in 1354 he was deputy head (alispán) and castellan of Pozsony County, and in 1383 and 1385 head (ispán) of Szabolcs County. As a mercenary captain he also fought in the king’s Italian campaigns. He had a solid but unremarkable career: an official and a soldier, not a giant.Zur Zeit König Ludwigs des Großen, Mitte des 14. Jahrhunderts, lebte ein Adliger namens Miklós Toldi. Den Urkunden zufolge war er 1354 Vizegespan und Burgvogt des Komitats Pressburg (Pozsony), 1383 und 1385 Gespan des Komitats Szabolcs. Als Söldnerführer kämpfte er auch in den italienischen Feldzügen des Königs. Eine solide, aber keine außergewöhnliche Laufbahn: ein Beamter und Soldat, kein Riese.

A nép azonban mást őrzött meg róla. Kétszáz évvel később, 1574-ben Debrecenben kinyomtattak egy verses históriát Ilosvai Selymes Pétertől, ezzel a címmel: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokoskodásáról való história. Ilosvai maga írja, hogy a krónikák keveset szólnak erről a vitézről. Amit leírt, nagyrészt a szájhagyományból merítette: egy rendkívüli erejű vitéz kalandjait.But the people remembered something else. Two hundred years later, in 1574, a verse history by Péter Ilosvai Selymes was printed in Debrecen, under the title The History of the Notable Deeds and Feats of Valour of the Famous and Renowned Miklós Toldi. Ilosvai himself writes that the chronicles say little about this warrior. He drew largely on oral tradition: tales of a hero of extraordinary strength.Das Volk aber bewahrte etwas anderes. Zweihundert Jahre später, 1574, erschien in Debrecen eine Verserzählung von Péter Ilosvai Selymes mit dem Titel Geschichte von den bemerkenswerten Taten und Heldenstücken des berühmten Miklós Toldi. Ilosvai schreibt selbst, die Chroniken sagten wenig über diesen Helden. Er schöpfte vor allem aus der mündlichen Überlieferung: aus Erzählungen von einem Recken mit außergewöhnlicher Kraft.

1846-ban a pesti Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett egy verses elbeszélésre, amelynek hőse a nép ajkán élő történeti alak; példaként Mátyás királyt és Toldi Miklóst is említették. Nagyszalontán egy 29 éves aljegyző, Arany János az Ilosvai-históriát vette elő, és 1846 októberére elkészült a Toldival. A tizenkét énekből álló műben a parasztként dolgozó, bátyja által megalázott Miklós egy kézzel tartja a nehéz rudat, puszta kézzel végez a farkasokkal, végül Pesten legyőzi a cseh vitézt.In 1846 the Kisfaludy Society in Pest announced a competition for a narrative poem whose hero was a historical figure still alive in folk memory; King Matthias and Miklós Toldi were named as examples. In Nagyszalonta, a 29-year-old deputy town clerk, János Arany, took up Ilosvai’s history and had finished Toldi by October 1846. In its twelve cantos, Miklós – working as a peasant and humiliated by his elder brother – holds out a heavy pole with one hand, kills wolves with his bare hands and finally defeats a Czech champion in Pest.1846 schrieb die Kisfaludy-Gesellschaft in Pest einen Wettbewerb für eine Verserzählung aus, deren Held eine im Volksmund lebende historische Gestalt sein sollte; als Beispiele nannte man König Matthias und Miklós Toldi. In Nagyszalonta griff ein 29-jähriger Vizenotar, János Arany, zu Ilosvais Geschichte und hatte den Toldi im Oktober 1846 fertig. In zwölf Gesängen hält Miklós – der als Bauer arbeitet und von seinem älteren Bruder gedemütigt wird – mit einer Hand eine schwere Stange, tötet Wölfe mit bloßen Händen und besiegt schließlich in Pest einen tschechischen Ritter.

1354Toldi Pozsony megye alispánjaToldi deputy head of Pozsony CountyToldi Vizegespan von Pressburg
1383–85Szabolcs megye ispánjaHead of Szabolcs CountyGespan von Szabolcs
1574Ilosvai históriája, DebrecenIlosvai’s verse history, DebrecenIlosvais Verserzählung, Debrecen
1846Arany megírja a TolditArany writes ToldiArany schreibt den Toldi
1847. I. 23.Első díjFirst prizeErster Preis
1847. II. 4.Petőfi levele AranynakPetőfi’s letter to AranyPetőfis Brief an Arany
1854Megjelenik a Toldi estéjeToldi’s Evening publishedToldis Abend erscheint
1879Elkészül a Toldi szerelmeToldi’s Love completedToldis Liebe vollendet

2. ábra – A valódi Tolditól a trilógia befejezéséig, 1354–1879. Saját ábra.Figure 2 – From the real Toldi to the completion of the trilogy, 1354–1879. Original illustration.Abb. 2 – Vom wirklichen Toldi bis zur Vollendung der Trilogie, 1354–1879. Eigene Darstellung.

A pályázatra tizennégy mű érkezett. A bírálók, köztük Vörösmarty Mihály, 1847. január 23-án Arany művének ítélték az első díjat. A siker híre eljutott Petőfi Sándorhoz is, aki elkérte a kéziratot, és 1847. február 4-én levelet és verset írt az ismeretlen szalontai jegyzőnek. Arany válaszolt, szintén levélben és versben. Így kezdődött a magyar irodalom egyik leghíresebb barátsága, amely Petőfi 1849-es haláláig tartott; ez alatt több mint hatvan levelet váltottak.Fourteen works were entered. On 23 January 1847 the judges – among them the poet Mihály Vörösmarty – awarded first prize to Arany. News of the success reached Sándor Petőfi, who asked to see the manuscript and on 4 February 1847 wrote a letter and a poem to the unknown clerk in Szalonta. Arany replied – also with a letter and a poem. So began one of the most famous friendships in Hungarian literature, which lasted until Petőfi’s death in 1849; in that time they exchanged more than sixty letters.Vierzehn Werke wurden eingereicht. Am 23. Januar 1847 sprachen die Preisrichter – unter ihnen der Dichter Mihály Vörösmarty – Aranys Werk den ersten Preis zu. Die Nachricht erreichte Sándor Petőfi; er ließ sich das Manuskript geben und schrieb am 4. Februar 1847 dem unbekannten Notar in Szalonta einen Brief und ein Gedicht. Arany antwortete, ebenfalls mit Brief und Gedicht. So begann eine der berühmtesten Freundschaften der ungarischen Literatur, die bis zu Petőfis Tod 1849 dauerte; in dieser Zeit wechselten sie mehr als sechzig Briefe.

Arany később folytatta a történetet. A Toldi estéje az öreg hős utolsó napjairól szól, és 1854-ben jelent meg; a középső rész, a Toldi szerelme csak 1879-ben készült el. A trilógia így egy egész életművet keretez: a fiatal Arany kezdte, az öreg Arany fejezte be.Arany later continued the story. Toldi’s Evening, about the old hero’s last days, was published in 1854; the middle part, Toldi’s Love, was completed only in 1879. The trilogy thus frames a whole career: the young Arany began it, the old Arany finished it.Arany setzte die Geschichte später fort. Toldis Abend über die letzten Tage des alten Helden erschien 1854; der Mittelteil, Toldis Liebe, wurde erst 1879 fertig. So umrahmt die Trilogie ein ganzes Lebenswerk: Der junge Arany begann sie, der alte vollendete sie.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„Toldi Miklós kitalált alak.” Nem az: oklevelek igazolják, hogy élt, hivatalt viselt és harcolt. Az ereje viszont kitalált, vagy legalábbis a szájhagyomány nagyította fel: a rúd, a farkasok és a cseh vitéz története egyetlen korabeli iratban sem szerepel. ? Hogy a legendák mögött volt-e valódi esemény, ma már nem dönthető el.“Miklós Toldi is a fictional character.” He is not: charters show that he lived, held office and fought. His strength, however, is fictional – or at least magnified by oral tradition: the pole, the wolves and the Czech champion appear in no contemporary document. ? Whether any real events lie behind the legends can no longer be decided.„Miklós Toldi ist eine erfundene Figur.“ Nein: Urkunden belegen, dass er lebte, Ämter innehatte und kämpfte. Erfunden – oder zumindest von der mündlichen Überlieferung vergrößert – ist dagegen seine Kraft: Stange, Wölfe und tschechischer Ritter kommen in keinem zeitgenössischen Dokument vor. ? Ob hinter den Legenden echte Ereignisse stehen, lässt sich heute nicht mehr entscheiden.

„A Toldi volt Arany első sikere.” Nem egészen: egy évvel korábban, 1845-ben már díjat nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzával. Az a mű azonban hamar feledésbe merült; országosan a Toldi tette ismertté.“Toldi was Arany’s first success.” Not quite: a year earlier, in 1845, he had already won a Kisfaludy Society prize with a satirical epic, The Lost Constitution. That work was soon forgotten, however; it was Toldi that made him known throughout the country.„Der Toldi war Aranys erster Erfolg.“ Nicht ganz: Schon ein Jahr zuvor, 1845, hatte er mit dem satirischen Epos Die verlorene Verfassung einen Preis der Kisfaludy-Gesellschaft gewonnen. Dieses Werk geriet jedoch bald in Vergessenheit; landesweit bekannt machte ihn erst der Toldi.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

Toldi Miklós a 14. században élt: Pozsony megye alispánja, Szabolcs ispánja és zsoldosvezér volt.Miklós Toldi lived in the 14th century: he was deputy head of Pozsony County, head of Szabolcs County and a mercenary captain.Miklós Toldi lebte im 14. Jahrhundert: Er war Vizegespan von Pressburg, Gespan von Szabolcs und Söldnerführer.
Erejének legendáját a szájhagyomány és Ilosvai 1574-es históriája őrizte meg; Arany ebből írta meg 1846-ban a Toldit.The legend of his strength survived in oral tradition and Ilosvai’s history of 1574; Arany built his Toldi on it in 1846.Die Legende seiner Kraft bewahrten die mündliche Überlieferung und Ilosvais Geschichte von 1574; darauf baute Arany 1846 seinen Toldi.
A Toldi nyomán írt levéllel kezdődött 1847 februárjában Petőfi és Arany barátsága.A letter prompted by Toldi began the friendship of Petőfi and Arany in February 1847.Ein Brief, den der Toldi auslöste, begründete im Februar 1847 die Freundschaft zwischen Petőfi und Arany.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Volt-e valódi esemény a legendák mögött? A rúd, a farkasok és a cseh vitéz története egyetlen korabeli iratban sem szerepel; hogy valós tett ihlette-e, nem dönthető el.Was there a real event behind the legends? The pole, the wolves and the Czech champion appear in no contemporary document; whether a real deed inspired them cannot be decided.Steckt ein wirkliches Ereignis hinter den Legenden? Stange, Wölfe und tschechischer Ritter kommen in keinem zeitgenössischen Dokument vor; ob eine wahre Tat sie anregte, lässt sich nicht entscheiden.
Mit őrzött meg Ilosvai a szájhagyományból, és mit tett hozzá? Korábbi írott változat nem ismert, ezért a kettő nem választható szét.What did Ilosvai preserve from oral tradition, and what did he add? No earlier written version is known, so the two cannot be separated.Was bewahrte Ilosvai aus der mündlichen Überlieferung, und was fügte er hinzu? Eine ältere schriftliche Fassung ist nicht bekannt, daher lässt sich beides nicht trennen.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
oklevél	charter, deed	die Urkunde
ispán / alispán	head / deputy head of a county	der Gespan / der Vizegespan
zsoldosvezér	mercenary captain	der Söldnerführer
szájhagyomány	oral tradition	die mündliche Überlieferung
verses elbeszélés	narrative poem	die Verserzählung
ének (hosszabb műben)	canto	der Gesang
bíráló	judge (of a competition)	der Preisrichter
kézirat	manuscript	das Manuskript
megaláz	to humiliate	demütigen
trilógia	trilogy	die Trilogie

ForrásokSourcesQuellen

Wikipedia (Miklós Toldi) · Pintér Jenő: A magyar irodalom története (MEK: a Kisfaludy Társaság pályázata, Petőfi levele) · OSZK: Arany János és Petőfi Sándor levelezése (2018) · Encyclopaedia Britannica (János Arany; Toldi esteje).Wikipedia (Miklós Toldi) · Jenő Pintér: History of Hungarian Literature (Hungarian Electronic Library: the Kisfaludy Society competition, Petőfi’s letter) · National Széchényi Library: The Correspondence of János Arany and Sándor Petőfi (2018) · Encyclopaedia Britannica (János Arany; Toldi esteje).Wikipedia (Miklós Toldi) · Jenő Pintér: Geschichte der ungarischen Literatur (Ungarische Elektronische Bibliothek: Wettbewerb der Kisfaludy-Gesellschaft, Petőfis Brief) · Széchényi-Nationalbibliothek: Briefwechsel zwischen János Arany und Sándor Petőfi (2018) · Encyclopaedia Britannica (János Arany; Toldi esteje).

FöldrajzGeographyGeographiekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

Kék-e a Duna?Is the Danube blue?Ist die Donau blau?

A Duna inkább szürkészöld vagy barnás, mint kék. A „kék” jelzőt egy Baján született költő verssora és Johann Strauss keringője ragasztotta rá. A folyóról egyébként a forrásától a torkolatáig szinte minden vitatható.The Danube is more grey-green or brownish than blue. The word “blue” was stuck on it by a line of verse from a poet born in Baja and a waltz by Johann Strauss. And almost everything about the river, from source to mouth, is open to debate.Die Donau ist eher graugrün oder bräunlich als blau. Das Wort „blau“ verdankt sie dem Vers eines in Baja geborenen Dichters und einem Walzer von Johann Strauss. Und fast alles an diesem Fluss, von der Quelle bis zur Mündung, lässt sich diskutieren.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

Kezdjük a forrással. A Fekete-erdőben két patak, a Brigach és a Breg Donaueschingennél találkozik, és megállapodás szerint innen számít Dunának a víz. A németek mondókája szerint: „Brigach und Breg bringen die Donau zuweg”, vagyis a Brigach és a Breg hozza létre a Dunát. A város kastélyparkjában egy díszes kőmedence, a Donauquelle hirdeti, hogy itt ered a folyó. A vízrajzosok azonban a hosszabb és bővizűbb Breg forrását tartják igazinak, Furtwangen mellett, és a két település régóta vitatkozik a címen.Let’s start at the source. In the Black Forest, two streams, the Brigach and the Breg, meet at Donaueschingen, and by convention the water counts as the Danube from there. As a German rhyme puts it: “Brigach und Breg bringen die Donau zuweg” – the Brigach and the Breg bring the Danube about. In the town’s palace park an ornate stone basin, the Donauquelle, proclaims that the river rises here. Hydrologists, however, regard the source of the longer and fuller Breg, near Furtwangen, as the true one, and the two towns have long argued over the title.Fangen wir bei der Quelle an. Im Schwarzwald treffen bei Donaueschingen zwei Bäche zusammen, Brigach und Breg, und nach allgemeiner Übereinkunft heißt das Wasser von hier an Donau. Der Volksmund weiß es: „Brigach und Breg bringen die Donau zuweg.“ Im Schlosspark der Stadt verkündet ein prächtig gefasstes Becken, die Donauquelle, dass der Fluss hier entspringt. Hydrologen halten jedoch die Quelle der längeren und wasserreicheren Breg bei Furtwangen für die eigentliche – und die beiden Orte streiten seit Langem um den Titel.

Néhány tíz kilométer után jön az első meglepetés. Immendingen környékén a meder mészkövön fut, a víz egy része a repedéseken át a föld alá bukik, száraz időszakban pedig a folyó itt akár teljesen el is tűnhet. A víz nem vész el: 1877-ben Adolf Knop geológus festékkel és sóval kimutatta, hogy mintegy 60 óra múlva az Aachtopf nevű forrásban bukkan fel újra. Onnan viszont a Bodeni-tóba, vagyis a Rajnába folyik. A Duna vizének egy része így nem a Fekete-tengerbe, hanem az Északi-tengerbe jut.A few dozen kilometres later comes the first surprise. Near Immendingen the riverbed runs over limestone; part of the water drains away underground through cracks, and in dry spells the river can vanish completely here. The water is not lost: in 1877 the geologist Adolf Knop showed with dye and salt that about 60 hours later it reappears at a spring called the Aachtopf. From there, however, it flows into Lake Constance – that is, into the Rhine. So part of the Danube’s water ends up not in the Black Sea but in the North Sea.Nach einigen Dutzend Kilometern folgt die erste Überraschung. Bei Immendingen fließt der Fluss über Kalkstein; ein Teil des Wassers versickert durch Spalten im Untergrund, und in Trockenzeiten kann die Donau hier ganz verschwinden. Verloren ist das Wasser nicht: 1877 wies der Geologe Adolf Knop mit Farbstoff und Salz nach, dass es nach etwa 60 Stunden im Aachtopf wieder austritt. Von dort aber fließt es in den Bodensee – also in den Rhein. Ein Teil des Donauwassers landet so nicht im Schwarzen Meer, sondern in der Nordsee.

Ami ezután következik, páratlan. A Duna mintegy 2850 km-es útja során tíz országot érint, többet, mint bármely más folyó a világon, és négy fővároson folyik át: Bécsen, Pozsonyon, Budapesten és Belgrádon. Európában csak a Volga hosszabb nála. A hajósok a folyamkilométert nem a forrástól, hanem visszafelé, a torkolattól számolják: a 0. kilométer a Fekete-tengernél van.What follows is unique. On its journey of about 2,850 km the Danube touches ten countries – more than any other river in the world – and flows through four capitals: Vienna, Bratislava, Budapest and Belgrade. In Europe only the Volga is longer. Boatmen count river kilometres not from the source but backwards from the mouth: kilometre 0 is at the Black Sea.Was folgt, ist einzigartig. Auf ihrem rund 2850 km langen Weg berührt die Donau zehn Länder – mehr als jeder andere Fluss der Welt – und fließt durch vier Hauptstädte: Wien, Bratislava, Budapest und Belgrad. In Europa ist nur die Wolga länger. Die Schiffer zählen die Stromkilometer nicht von der Quelle, sondern rückwärts von der Mündung: Kilometer 0 liegt am Schwarzen Meer.

3. ábra – A Duna útja vázlatosan: a forrás, a föld alatti „szökés” a Rajnába, a négy főváros és a tíz ország. Nem méretarányos. Saját ábra.Figure 3 – The Danube’s course in outline: the source, the underground “escape” to the Rhine, the four capitals and the ten countries. Not to scale. Original illustration.Abb. 3 – Der Lauf der Donau schematisch: Quelle, unterirdische „Flucht“ zum Rhein, vier Hauptstädte und zehn Länder. Nicht maßstabsgetreu. Eigene Darstellung.

És a kék? 1867. február 15-én Bécsben a Bécsi Férfidalegylet bemutatta ifjabb Johann Strauss új művét, A szép kék Dunán című kórusos keringőt. A cím egy verssorból származik: Karl Isidor Beck, a Baján született német nyelvű költő írt „a szép, kék Dunáról”, szülővárosa folyójára gondolva. A bemutató csak mérsékelt siker volt, a zenekari változat viszont még abban az évben meghódította a párizsi világkiállítást. Azóta a Duna, legalábbis a zenében, kék.And the blue? On 15 February 1867, the Vienna Men’s Choral Society gave the first performance of a new work by Johann Strauss II, the choral waltz The Beautiful Blue Danube. The title comes from a line of verse: Karl Isidor Beck, a German-language poet born in Baja in Hungary, wrote of “the beautiful blue Danube”, thinking of the river of his home town. The premiere was only a modest success, but the orchestral version conquered the Paris World’s Fair later that year. Since then the Danube has been blue – at least in music.Und das Blau? Am 15. Februar 1867 brachte der Wiener Männergesang-Verein ein neues Werk von Johann Strauss (Sohn) zur Uraufführung: den Chorwalzer An der schönen blauen Donau. Der Titel geht auf einen Vers zurück: Karl Isidor Beck, ein im ungarischen Baja geborener deutschsprachiger Dichter, schrieb von der „schönen blauen Donau“ und dachte dabei an den Fluss seiner Heimatstadt. Die Uraufführung war nur ein mäßiger Erfolg, doch die Orchesterfassung eroberte noch im selben Jahr die Pariser Weltausstellung. Seitdem ist die Donau blau – zumindest in der Musik.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„A Duna kék.” A víz színét a lebegő hordalék, az algák és az ég tükröződése adja. A Duna többnyire szürkészöld vagy barnás, áradáskor kifejezetten sárgásbarna; kéknek legfeljebb tiszta, napos időben, messziről látszik. Beck verse költői kép volt, nem vízminőségi jelentés.“The Danube is blue.” The colour of the water comes from suspended sediment, algae and the reflection of the sky. The Danube is usually grey-green or brownish, and in flood distinctly yellowish-brown; it looks blue at best on a clear, sunny day, seen from afar. Beck’s verse was a poetic image, not a water-quality report.„Die Donau ist blau.“ Die Farbe des Wassers ergibt sich aus Schwebstoffen, Algen und der Spiegelung des Himmels. Meist ist die Donau graugrün oder bräunlich, bei Hochwasser ausgesprochen gelbbraun; blau wirkt sie höchstens an klaren, sonnigen Tagen und aus der Ferne. Becks Vers war ein poetisches Bild, kein Bericht über die Wasserqualität.

„A Duna Donaueschingenben ered.” Ez megállapodás kérdése. A kastélyparki forrás vízrajzilag jelentéktelen; ha a hosszabb ágat, a Breget vesszük, a forrás Furtwangen mellett van, és a víz egy része Immendingennél amúgy is a Rajnába szökik. ? Hogy pontosan mekkora része, az a mérésektől és az évszaktól függ; a becslések erősen eltérnek.“The Danube rises in Donaueschingen.” That is a matter of convention. The spring in the palace park is hydrologically insignificant; if we take the longer branch, the Breg, the source is near Furtwangen – and part of the water escapes to the Rhine at Immendingen anyway. ? Exactly how much depends on the measurements and the season; estimates vary widely.„Die Donau entspringt in Donaueschingen.“ Das ist eine Frage der Übereinkunft. Die Quelle im Schlosspark ist hydrologisch unbedeutend; nimmt man den längeren Arm, die Breg, liegt die Quelle bei Furtwangen – und ein Teil des Wassers entweicht bei Immendingen ohnehin zum Rhein. ? Wie viel genau, hängt von Messungen und Jahreszeit ab; die Schätzungen gehen weit auseinander.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

A Duna tíz országot érint, többet, mint bármely más folyó, és négy fővároson folyik át.The Danube touches ten countries – more than any other river – and flows through four capitals.Die Donau berührt zehn Länder – mehr als jeder andere Fluss – und fließt durch vier Hauptstädte.
Immendingennél vizének egy része a föld alá bukik, és a Rajnán át az Északi-tengerbe jut.At Immendingen part of its water sinks underground and reaches the North Sea via the Rhine.Bei Immendingen versickert ein Teil ihres Wassers und gelangt über den Rhein in die Nordsee.
A „kék” jelzőt a Baján született Karl Isidor Beck verse és Strauss 1867-es keringője adta, nem a víz színe.The word “blue” comes from a poem by Karl Isidor Beck, born in Baja, and Strauss’s waltz of 1867 – not from the colour of the water.Das „Blau“ stammt aus einem Vers des in Baja geborenen Karl Isidor Beck und aus Strauss’ Walzer von 1867 – nicht von der Farbe des Wassers.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Hol ered valójában a Duna? Megállapodás kérdése: Donaueschingen, a Breg forrása Furtwangen mellett, vagy a Brigach forrása.Where does the Danube really rise? It is a matter of convention: Donaueschingen, the source of the Breg near Furtwangen, or the source of the Brigach.Wo entspringt die Donau wirklich? Das ist eine Frage der Übereinkunft: Donaueschingen, die Quelle der Breg bei Furtwangen oder die der Brigach.
Mennyi dunai víz jut a Rajnába? Egy becslés szerint az Aachtopf vizének 60–80%-a a Dunából származik, de az arány mérésenként és évszakonként változik.How much Danube water reaches the Rhine? One estimate says 60–80% of the Aachtopf’s water comes from the Danube, but the share varies with the measurement and the season.Wie viel Donauwasser gelangt in den Rhein? Einer Schätzung zufolge stammen 60–80 % des Aachtopf-Wassers aus der Donau, doch der Anteil schwankt je nach Messung und Jahreszeit.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
forrás (folyóé)	source, spring	die Quelle
patak	stream, brook	der Bach
meder	riverbed	das Flussbett
mészkő	limestone	der Kalkstein
a föld alá bukik	to sink underground	versickern
torkolat	mouth (of a river)	die Mündung
folyamkilométer	river kilometre	der Stromkilometer
hordalék	sediment, silt	die Schwebstoffe, das Geschiebe
áradás	flood	das Hochwasser
keringő	waltz	der Walzer

ForrásokSourcesQuellen

Wikipedia (Sources of the Danube; Brigach; Breg; Danube; The Blue Danube) · LGRB Baden-Württemberg (a Duna elszivárgása, az 1877-es nyomjelzéses kísérlet) · johann-strauss.at (An der schönen blauen Donau) · Falter, 2017 (Beck és Baja).Wikipedia (Sources of the Danube; Brigach; Breg; Danube; The Blue Danube) · LGRB Baden-Württemberg (Danube sinkhole, the 1877 tracer test) · johann-strauss.at (An der schönen blauen Donau) · Falter, 2017 (Beck and Baja).Wikipedia (Sources of the Danube; Brigach; Breg; Danube; The Blue Danube) · LGRB Baden-Württemberg (Donauversinkung, Markierungsversuch 1877) · johann-strauss.at (An der schönen blauen Donau) · Falter, 2017 (Beck und Baja).

FilozófiaPhilosophyPhilosophiekb. 5 percapprox. 5 minca. 5 Min.

„Gondolkodom, tehát vagyok” – de ki mondta először?“I think, therefore I am” – but who said it first?„Ich denke, also bin ich“ – aber wer sagte es zuerst?

A filozófia talán legismertebb mondata először franciául jelent meg, latinul csak hét évvel később, és a gondolatot Szent Ágoston már mintegy 1200 évvel korábban leírta. Szerzőjének halála pedig ma is nyitott kérdés.Perhaps the best-known sentence in philosophy first appeared in French, and in Latin only seven years later – and St Augustine had written down the idea some 1,200 years before. How its author died is still an open question.Der vielleicht bekannteste Satz der Philosophie erschien zuerst auf Französisch, auf Latein erst sieben Jahre später – und den Gedanken hatte der heilige Augustinus schon rund 1200 Jahre zuvor formuliert. Wie sein Urheber starb, ist bis heute eine offene Frage.

Koppints bármelyik bekezdésre: alatta megjelenik a magyar szöveg. Újabb koppintás elrejti.

A történetThe storyDie Geschichte

1619 telén egy 23 éves francia, René Descartes a bajor hadsereg téli szállásán, a Duna menti Neuburgban rekedt. ? Egyes források Ulm környékére teszik a helyet. A hideg elől egy kályhával fűtött szobába zárkózott, és napokig gondolkodott. November 10-én éjjel három különös álmot látott: forgószelet, mennydörgést szikrákkal, végül egy verseskönyvet. Úgy értelmezte, hogy az álmok küldetést jelölnek ki számára: az egész tudást biztos alapokra kell helyeznie.In the winter of 1619, a 23-year-old Frenchman, René Descartes, was stuck in the Bavarian army’s winter quarters at Neuburg on the Danube. ? Some sources place it near Ulm. To escape the cold he shut himself in a stove-heated room and spent days thinking. On the night of 10 November he had three strange dreams: a whirlwind, a thunderclap with sparks and, finally, a book of poems. He took them as a calling: he was to place all knowledge on secure foundations.Im Winter 1619 saß ein 23-jähriger Franzose, René Descartes, im Winterquartier des bayerischen Heeres in Neuburg an der Donau fest. ? Manche Quellen verlegen den Ort in die Gegend von Ulm. Vor der Kälte zog er sich in eine ofengeheizte Stube zurück und dachte tagelang nach. In der Nacht des 10. November hatte er drei seltsame Träume: einen Wirbelwind, einen Donnerschlag mit Funken und zuletzt ein Gedichtbuch. Er deutete sie als Auftrag: Er solle alles Wissen auf sicheren Grund stellen.

Ehhez módszert dolgozott ki: mindenben kételkedni kell, amiben csak lehet. Az érzékek csalnak, az álom valóságnak tűnhet. Egy dolog azonban marad: aki kételkedik, az gondolkodik, és aki gondolkodik, az létezik. Ezt a következtetést 1637-ben, Értekezés a módszerről című könyvében írta le, franciául, nem a tudomány akkori nyelvén, latinul, hogy a művelt nagyközönség is olvashassa: „Je pense, donc je suis.”To do so, he worked out a method: doubt everything that can possibly be doubted. The senses deceive us; a dream can seem real. But one thing remains: whoever doubts is thinking, and whoever thinks exists. He set down this conclusion in 1637 in his Discourse on the Method – in French rather than Latin, the language of scholarship at the time, so that the educated public could read it too: “Je pense, donc je suis.”Dazu entwickelte er eine Methode: an allem zweifeln, woran man nur zweifeln kann. Die Sinne täuschen, ein Traum kann wirklich erscheinen. Eines aber bleibt: Wer zweifelt, denkt, und wer denkt, existiert. Diese Folgerung schrieb er 1637 in seiner Abhandlung über die Methode nieder – auf Französisch statt auf Latein, der damaligen Sprache der Gelehrten, damit auch das gebildete Publikum sie lesen konnte: „Je pense, donc je suis.“

A ma ismert latin alak, a „cogito, ergo sum” csak 1644-ben, A filozófia alapelvei című művében jelent meg. A közbülső, 1641-es Elmélkedések az első filozófiáról ráadásul nem is így fogalmaz, hanem tömörebben: „ego sum, ego existo”, vagyis vagyok, létezem.The Latin form we know today, “cogito, ergo sum”, appeared only in 1644, in his Principles of Philosophy. In between, the 1641 Meditations on First Philosophy do not even put it that way, but more tersely: “ego sum, ego existo” – I am, I exist.Die heute bekannte lateinische Form „cogito, ergo sum“ erschien erst 1644 in den Prinzipien der Philosophie. Die dazwischenliegenden Meditationen über die Erste Philosophie von 1641 formulieren es sogar anders, knapper: „ego sum, ego existo“ – ich bin, ich existiere.

5. század eleje · Ágoston · latinEarly 5th century · Augustine · LatinAnfang 5. Jh. · Augustinus · Latein

„Si enim fallor, sum.”

Ha tévedek, vagyok.If I am mistaken, I am.Wenn ich mich irre, bin ich.

1637 · Értekezés a módszerről · francia1637 · Discourse on the Method · French1637 · Abhandlung über die Methode · Französisch

„Je pense, donc je suis.”

Gondolkodom, tehát vagyok.I think, therefore I am.Ich denke, also bin ich.

1641 · Elmélkedések · latin1641 · Meditations · Latin1641 · Meditationen · Latein

„Ego sum, ego existo.”

Vagyok, létezem.I am, I exist.Ich bin, ich existiere.

1644 · A filozófia alapelvei · latin1644 · Principles of Philosophy · Latin1644 · Prinzipien der Philosophie · Latein

„Ego cogito, ergo sum.”

Gondolkodom, tehát vagyok.I think, therefore I am.Ich denke, also bin ich.

4. ábra – Egy gondolat négy alakban, Ágostontól Descartes latin változatáig. Saját ábra.Figure 4 – One idea in four forms, from Augustine to Descartes’s Latin version. Original illustration.Abb. 4 – Ein Gedanke in vier Formen, von Augustinus bis zu Descartes’ lateinischer Fassung. Eigene Darstellung.

Descartes utolsó éve a sors iróniájának tűnik. 1649 őszén Krisztina svéd királynő Stockholmba hívta, hogy filozófiára tanítsa. A királynő a kemény svéd télben hajnali ötkor kívánta az órákat. ? Descartes a hagyomány szerint egész életében későn kelt, és szívesen gondolkodott az ágyban. Januárban súlyosan megbetegedett, és 1650. február 11-én, 53 évesen meghalt. A hivatalos ok tüdőgyulladás volt. Holttestét később Franciaországba szállították, koponyája azonban más utat járt be: ma a testétől külön, a párizsi Musée de l’Homme-ban őrzik.Descartes’s last year looks like an irony of fate. In the autumn of 1649, Queen Christina of Sweden invited him to Stockholm to teach her philosophy. In the harsh Swedish winter, the queen wanted her lessons at five in the morning. ? Tradition has it that Descartes had always been a late riser who liked to think in bed. In January he fell seriously ill, and on 11 February 1650 he died, aged 53. The official cause was pneumonia. His body was later taken back to France, but his skull went its own way: today it is kept apart from the rest of him, in the Musée de l’Homme in Paris.Descartes’ letztes Jahr wirkt wie eine Ironie des Schicksals. Im Herbst 1649 holte ihn Königin Christina von Schweden nach Stockholm, damit er sie in Philosophie unterrichte. Im harten schwedischen Winter wünschte die Königin ihre Stunden um fünf Uhr morgens. ? Der Überlieferung nach war Descartes sein Leben lang ein Spätaufsteher, der gern im Bett nachdachte. Im Januar erkrankte er schwer und starb am 11. Februar 1650 mit 53 Jahren. Offizielle Todesursache war eine Lungenentzündung. Sein Leichnam wurde später nach Frankreich gebracht, sein Schädel aber ging eigene Wege: Er wird heute getrennt vom übrigen Körper im Pariser Musée de l’Homme aufbewahrt.

Amit mindenki tud – és nem igazWhat everyone knows – and isn’t trueWas jeder weiß – und nicht stimmt

„A gondolat Descartes-tól származik.” A megfogalmazás az övé, a gondolat nem egészen. Szent Ágoston Isten városáról című művében (11. könyv, 26. fejezet) a kételkedőknek ezt felelte: „si enim fallor, sum”, vagyis ha tévedek, vagyok, hiszen aki tévedni tud, annak léteznie kell. Hogy Descartes mennyiben merített belőle, arról a kutatók vitatkoznak. A két érv ráadásul nem azonos: Ágostonnál a tévedés, Descartes-nál a kételkedés és a gondolkodás a kiindulópont.“The idea comes from Descartes.” The wording is his; the idea is not entirely. In The City of God (Book 11, chapter 26), St Augustine answered the sceptics: “si enim fallor, sum” – if I am mistaken, I am, for whoever can be mistaken must exist. How far Descartes drew on him is debated among scholars. The two arguments are not identical either: Augustine starts from error, Descartes from doubt and thinking.„Der Gedanke stammt von Descartes.“ Die Formulierung ist von ihm, der Gedanke nicht ganz. Der heilige Augustinus antwortete in Vom Gottesstaat (Buch 11, Kapitel 26) den Skeptikern: „si enim fallor, sum“ – wenn ich mich irre, bin ich; denn wer sich irren kann, muss existieren. Wie weit Descartes daraus schöpfte, ist unter Forschern umstritten. Die beiden Argumente sind zudem nicht gleich: Augustinus geht vom Irrtum aus, Descartes vom Zweifel und vom Denken.

„Descartes tüdőgyulladásban halt meg.” Valószínűleg igen, de nem biztos. Theodor Ebert német filozófiatörténész 2009–2010-ben azt állította, hogy egy francia pap (a forrásokban Jacques vagy François Viogué) arzénos ostyával mérgezte meg, mert attól tartott, hogy Descartes nézetei meghiúsítják a királynő katolikus hitre térését. Krisztina 1654-ben valóban lemondott a trónról, és katolizált. Ebert szerint az orvosi feljegyzések egyes tünetei mérgezésre utalnak. ? A szakma többsége óvatos: a tünetek betegségre is illenek, a mérgezésre nincs közvetlen bizonyíték.“Descartes died of pneumonia.” Probably, but not certainly. In 2009–2010 the German historian of philosophy Theodor Ebert claimed that a French priest (named in the sources as Jacques or François Viogué) poisoned him with an arsenic-laced communion wafer, fearing that Descartes’s views would derail the queen’s conversion to Catholicism. Christina did indeed abdicate in 1654 and become a Catholic. Ebert argues that some symptoms in the doctor’s notes point to poisoning. ? Most scholars remain cautious: the symptoms fit an illness too, and there is no direct evidence of poisoning.„Descartes starb an einer Lungenentzündung.“ Wahrscheinlich, aber nicht sicher. Der deutsche Philosophiehistoriker Theodor Ebert behauptete 2009–2010, ein französischer Priester (in den Quellen Jacques oder François Viogué) habe ihn mit einer arsenhaltigen Hostie vergiftet, weil er fürchtete, Descartes’ Ansichten könnten die Konversion der Königin zum Katholizismus verhindern. Christina dankte 1654 tatsächlich ab und wurde katholisch. Nach Ebert deuten einige Symptome in den Aufzeichnungen des Arztes auf eine Vergiftung hin. ? Die meisten Fachleute bleiben vorsichtig: Die Symptome passen auch zu einer Krankheit, einen direkten Beweis für eine Vergiftung gibt es nicht.

Három mondat, ami megmaradThree sentences to rememberDrei Sätze zum Merken

A „Gondolkodom, tehát vagyok” először 1637-ben, franciául jelent meg; a latin „cogito, ergo sum” csak 1644-ben.“I think, therefore I am” first appeared in French in 1637; the Latin “cogito, ergo sum” only in 1644.„Ich denke, also bin ich“ erschien zuerst 1637 auf Französisch; das lateinische „cogito, ergo sum“ erst 1644.
Szent Ágoston már az 5. század elején hasonlóan érvelt: „ha tévedek, vagyok”.St Augustine argued along similar lines in the early 5th century: “if I am mistaken, I am”.Der heilige Augustinus argumentierte schon Anfang des 5. Jahrhunderts ähnlich: „Wenn ich mich irre, bin ich.“
Descartes 1650-ben Stockholmban halt meg; a hivatalos ok tüdőgyulladás, a mérgezés elmélete vitatott.Descartes died in Stockholm in 1650; the official cause was pneumonia, and the poisoning theory is disputed.Descartes starb 1650 in Stockholm; offiziell an einer Lungenentzündung, die Vergiftungstheorie ist umstritten.

Ma is nyitottStill openNoch offen

Hol töltötte Descartes az 1619-es telet? Neuburg an der Donau vagy Ulm környéke; a források eltérnek.Where did Descartes spend the winter of 1619? Neuburg on the Danube or near Ulm; sources differ.Wo verbrachte Descartes den Winter 1619? In Neuburg an der Donau oder bei Ulm; die Quellen weichen ab.
Tényleg későn kelő volt? A hagyomány így tartja; korabeli forrással nem igazoltuk.Was he really a late riser? So tradition has it; we have not confirmed it from a contemporary source.War er wirklich ein Spätaufsteher? So will es die Überlieferung; mit einer zeitgenössischen Quelle haben wir es nicht belegt.
Betegség vagy mérgezés? A hivatalos ok tüdőgyulladás; Ebert mérgezés-elméletét a szakma többsége nem fogadja el, de cáfolni sem lehet.Illness or poisoning? The official cause is pneumonia; most scholars do not accept Ebert’s poisoning theory, but it cannot be disproved either.Krankheit oder Vergiftung? Offiziell war es eine Lungenentzündung; die meisten Fachleute lehnen Eberts Vergiftungstheorie ab, widerlegen lässt sie sich aber auch nicht.
Ki volt a gyanúsított pap? A források Jacques és François Viogué néven is említik.Who was the suspected priest? Sources name him both as Jacques and as François Viogué.Wer war der verdächtigte Priester? Die Quellen nennen ihn sowohl Jacques als auch François Viogué.
Mennyit merített Descartes Ágostontól? A kutatók vitatkoznak arról, ismerte-e az érvet, és ha igen, mennyiben építette rá a sajátját.How much did Descartes draw on Augustine? Scholars disagree on whether he knew the argument and, if so, how far he built on it.Wie viel übernahm Descartes von Augustinus? Die Forscher streiten darüber, ob er das Argument kannte und, wenn ja, wie weit er darauf aufbaute.

SzószedetVocabularyWortschatz

Magyar	English	Deutsch
kételkedik	to doubt	zweifeln
érzékek	the senses	die Sinne
következtetés	conclusion, inference	die Folgerung, der Schluss
értekezés	treatise, discourse	die Abhandlung
alapelv	principle	der Grundsatz, das Prinzip
téli szállás	winter quarters	das Winterquartier
téved	to be mistaken	sich irren
tüdőgyulladás	pneumonia	die Lungenentzündung
mérgezés	poisoning	die Vergiftung
áttér (más hitre), katolizál	to convert	konvertieren

ForrásokSourcesQuellen

Descartes: Discours de la méthode (1637), Meditationes (1641), Principia philosophiae (1644) · Augustinus: De civitate Dei XI. 26. · Wikipedia (Cogito, ergo sum; René Descartes) · Encyclopaedia Britannica (How did René Descartes die?) · History News Network és SSRC, 2010 (Ebert mérgezés-elmélete).Descartes: Discours de la méthode (1637), Meditationes (1641), Principia philosophiae (1644) · Augustine: De civitate Dei XI.26 · Wikipedia (Cogito, ergo sum; René Descartes) · Encyclopaedia Britannica (How did René Descartes die?) · History News Network and SSRC, 2010 (Ebert’s poisoning theory).Descartes: Discours de la méthode (1637), Meditationes (1641), Principia philosophiae (1644) · Augustinus: De civitate Dei XI.26 · Wikipedia (Cogito, ergo sum; René Descartes) · Encyclopaedia Britannica (How did René Descartes die?) · History News Network und SSRC, 2010 (Eberts Vergiftungstheorie).